Napokon belül eldőlhet az ezer milliárd forintból tervezett Déli Körvasút sorsa

Az online gazdasági lap cikkében rámutat: az engedély visszavonása esetén kétséges az elővárosi közlekedés fejlesztésével járó projekt megvalósulása, ellenkező esetben azonban akár 2027-ben elkészülhet a közel ezermilliárd forintos  óriásprojekt.

A fővárosi, az újbudai és a ferencvárosi önkormányzat civil szervezetekkel közösen kezdeményezte a projekt környezetvédelmi engedélyének visszavonását arra hivatkozva, hogy a főváros lakott területe „nem terhelhető tranzit vasúti teherforgalommal, ezért azt ki kell tiltani, és alternatív útvonalat kell biztosítani” – írta a portál. A felperesek szorgalmazták Lázár János építési és közlekedési miniszternél, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a V0-s vasútvonal megvalósítására, vagyis hogy lényegében ne a Déli Körvasutat építse meg, hanem a vasúti körgyűrűt.

A lapnak nyilatkozó Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár rámutatott, hogy a két projekt nem konkurense egymásnak, hanem kiegészíti egymást.

„A V0-s a következő évtizedek egyik legfontosabb kötöttpályás projektje, ami hosszú távon meghatározza Magyarország logisztikai ágazatának alakulását, ugyanakkor nemzetközi szempontból is komoly súlya van. Ha elkészül, átveszi a Déli Körvasútra terhelődő teherforgalom döntő részét, így a Déli Körvasút személyszállítási fókuszúvá válhat. Ez azért is lényeges, mert így a Déli Körvasutat még használó teherforgalom nappal tud majd közlekedni az éjjeli órák helyett” – fogalmazott.

A kormány prioritásként kezeli a fővárosi agglomeráció és Budapest centruma közötti közlekedési kapcsolat javítását, és a Déli Körvasút megépítése naponta több mint kétmillió ember életét könnyítené meg – mondta Nagy Bálint.

A hazai és uniós forrásból megvalósuló projektnek nemzetstratégiai jelentősége van, és egybevág az Építési és Közlekedési Minisztérium ÉKM közlekedéspolitikai célkiűzésével, hogy segítse a mobilizációt és gazdaság teljesítményét, továbbá a fenntarthatóságot azzal, hogy alternatívát kínálhat az autóhasználattal szemben.

Az öt ütemben megvalósuló projekt összköltsége 900-1000 milliárd forint, és minden eleméhez uniós támogatásra van szükség – nyilatkozta a lapnak Kikina Artúr, az ÉKM vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára.

Az első elem, a Déli összekötő vasúti híd átépítése tavaly szeptemberre már megtörtént 50 milliárd forintból. A Budapestet elkerülő V0-s vasúti körgyűrű megépítésével ide terelődhet át a Déli összekötő vasúti híd teherforgalma. Elmondta: jelenleg is tart a 440 milliárd forintos második ütem előkészítése, a Ferencváros és Kelenföld közötti vasúti pálya bővítése, amely révén a jelenlegi 18 vonat helyett a csúcsórában 32-t lehet majd mindkét irányba indítani. A projektről az Európai Bizottság is „szuperlatívuszokban” nyilatkozott – jegyezte meg Kikina.

A második ütemben a Gubacsi-híd utáni pályaszakaszokat helyenként három, máshol négy vágányra bővítenék, új megálló létesülne a Közvágóhídnál és a Nádorkertnél, az előbbi révén a Nemzeti Színház és környéke, az utóbbi révén a Mol és az Infopark megközelíthetősége javulna és jelentős forrásokat fordítanak a korszerű rezgés- és zajvédelemre.

A harmadik ütemben, 120 milliárd forintos beruházással a ferencvárosi pályaudvar Duna felőli végén vasúti híd keresztezné a pályaudvar sínjeit, a Népligetnél pedig kialakítanának egy új vasúti megállóhelyet, a negyedik ütem keretében ezeken a területeken környezetrendezésre mintegy 20 milliárd forintot fordítanak.

A projekt ötödik elemként a Kelenföld és Törökbálint közötti szűk vasúti keresztmetszetet kell oldani és erről a vonalszakaszról lehet majd csatlakozni a Budapest és Varsó közötti gyorsvasútra – írta a Világgazdaság.

(Kiemelt kép: új személygépkocsikat szállító vasúti szerelvény halad át Ferencváros vasútállomás szerelvényrendező terén. A vonatforgalom, valamint az elfoglalt területnagyság alapján ez Magyarország legnagyobb vasútállomása. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)