Mit tenne Ön ezer tonna pénzzel?
A szó szoros értelmében nehéz feladattal kell megküzdenie jegybankunknak annak nyomán, hogy kivonták a forgalomból az egy- és kétforintos érméket. Most ezer tonna fémpénz van a nyakukon, amitől bizony nem könnyű megszabadulni. Az MNB a látszólag legegyszerűbb megoldást választja és hulladékként értékesíti a csaknem nyolcszázmillió forintnyi névértékű mennyiséget, amelyért a MÉH-ben legfeljebb 20-30 milliót kaphat. Ön mit tenne a bank helyében? Van esetleg valamilyen más ötlete?
A vártnál több, ezer tonna egy- és kétforintos áramlott vissza a Magyar Nemzeti Bankhoz, ami nagyrészt a jótékony szervezetek által szervezett gyűjtéseknek köszönhető. A bevonás előző évi bejelentése óta 171 millió darab, mintegy 360 tonna súlyú egyforintos és 203 millió darab, közel 640 tonna súlyú kétforintos érkezett vissza az érmék kibocsátójához.
A jegybank érvelése szerint az érmék bevonását a fémek világpiaci árának utóbbi években tapasztalható emelkedése is indokolta, amely az érmék gyártatásának jelentős drágulását eredményezte a közpénzből gazdálkodó MNB-nek. Az MNB tájékoztatása szerint az egyforintos érmék gyártási költsége nettó 4-5 forintba, míg a kétforintosoké 7-12 forintba került az utóbbi években. A bevont egy- és kétforintosok 75 százalékos réz-, valamint 4 százalékos, illetve 25 százalékos nikkeltartalommal rendelkeznek.
A banki adatok alapján egyszerű szorzással kiszámítható,hogy a visszaérkezett egyforintos érmék 680-850 millió forintba, a kétforintos érmék pedig 1,4-2,4 milliárd forintba kerültek az államnak, azaz összesen mintegy három milliárdot költöttek az előállításukra. Az érméket az MNB fémhulladékként értékesíti, és mint mondják, az így befolyt összeget az államadósság csökkentésére kívánja fordítani. Ezzel biztos nem kerülünk közelebb a maastrichti kritériumokhoz, mert a fémfelvásárlóktól ezért legfeljebb 30 millió forintot kapnak, és még ha a közvetítőket kihagyják, akkor is ennek mondjuk duplája ütheti a jegybank markát.
Ismerve a magyar ember kreativitását, biztos, hogy lennének ennél jobb ötletek is a hasznosításra. Lehetne például emlékművet készíteni az érmékből az árstabilitásnak adózva, vagy esetleg a Parlament előtti teret lefedni velük, hogy az idelátogató külföldiek láthassák, milyen jól megy nekünk. A további ötletbözét kedves olvasóinkra bízom.
