Mire ment el 1500 milliárd? Az ÁSZ vizsgálta

A devizahitelek törlesztőrészleteinek hirtelen megugrása miatt a kölcsön igénylők az utóbbi hónapokban újra az államilag támogatott hitelek felé fordultak. De már nem sokáig tehetik. A Bajnai csomag intézkedéseinek egyikeként július 1-től megszűnik a szocpol, és az államilag támogatott hitelek sem lesznek hozzáférhetőek. Sajtóhírek szerint a bankok forgalma megsokszorozódott, már érezhető a változás „előszele.” Hosszú hónapok óta újra lakáshitel reklámok tűntek fel tévében, az OTP Bank

stand-up comedy-beburkolva próbál bátorságot önteni a - még a mai viszonyok között is - lakáshitelre vágyókba.

Pedig már eddig is rengetegen adósodtak el. Sokat mondó információ, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2007-ben a háztartások összes adóssága a rendelkezésükre álló jövedelem 51 százalékát tette ki, míg 2000-ben ez az arány a jövedelmeknek csak a 10 százaléka volt.

Tengernyi pénz, kevés kontrollal

Az ÁSZ a napokban

hozta nyilvánosságraegy tavalyi vizsgálatának eredményeit a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzéséről. A megállapítások ugyan nélkülözik a legfrissebb változásokat, amelyek a világgazdasági válság következtében léptek fel, de így is felettébb tanulságos az elemzés.

A legfontosabb állítása, hogy jelenleg senki nem tudja, milyen hatékonysággal működött a támogatott lakáshitelezés rendszere az elmúlt években. Nem áll rendelkezésre olyan monitoring rendszer, amely megmutatná, hogy az állam céljai miként érvényesültek az évek során.

Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a kezdetek kezdetén 2001-2003-ig még többé kevésbé látható volt, hogy a program teljesítette a vele szemben meghatározott elvárásokat. A cél akkoriban az volt, hogy évi 40 ezer új lakást épüljön a lakásállomány korszerűsítése érdekében. Az első években az építési és használatba vételi engedélyek száma meghaladta az elképzelt értéket. Később azonban az új és új szabályozó változások miatt már nem volt követhető a támogatások hasznosulása. Jellemző, hogy 2001-2008 júniusáig 25 alkalommal módosították a vonatkozó kormányrendeletet.

Ezek sorában 2003. végén történt az egyik legfontosabb módosítás, amikor a kamattámogatás már olyan mértékben terhelte a költségvetést, hogy.változtatásra volt szükség a lakástámogatás rendszerében. Ekkor az állam több körben szigorította a feltételeket. Ekkor a devizahitel állomány kezdett duzzadni, annyira hogy 2007-re a teljes hitelek tömegnek már csak, 49 százaléka volt államilag támogatott hitel. Az engedélyezett, államilag támogatott lakáscélú hitelek száma és összege 2003-ig emelkedett, majd 2008. december 31-re az összes engedélyezett hiteleken belül a számuk 10 százalékra, értékük 8,6 százalékra csökkent.

Az ÁSZ javaslatai

Meghökkentő megállapítás, hogy a kormányrendelet 2003 közepéig nem tartalmazott sem előírásokat, sem kötelezettségeket a kamattámogatások ellenőrzésére. Ám az ÁSZ vizsgálata még ma is javaslatokkal is szolgál, attól függetlenül, hogy az államilag támogatott lakáshitelezés napjai már meg vannak számláva. A számvevők sürgetik, hogy a Kormány határozza meg a lakástámogatás számszerűsített célkitűzéseit és intézkedjen azok végrehajtásáról.

A jelentés megállapítja, hogy kezdetben ,,Az adatszolgáltatások tartalma a hitelintézetek felelősségi körébe tartozott, amelyeket érdemben nem ellenőrzött egyetlen, a lakáscélú támogatások nyújtásában részt vállaló állami szervezet sem." De még ma is vannak banki hiányosságok, így az ÁSZ javasolja a Kormány számára, hogy ,,kormányrendelet módosításával írja elő az állami támogatások számítását és elszámolását végző hitelintézeti informatikai rendszerek külső szakértő által végzett kötelező auditálását".

Az ÁSZ a banki hitelezési tevékenységgel kapcsolatos szorosabb állami felügyeletre szólít fel. Továbbá hangsúlyozza a hitelezéssel járó kockázatok hatékonyabb megismertetését a lakosság körében.

37 ezer új BAR- listás

2009-ben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott hitel mulasztások száma három hónap alatt 37 ezerrel nőtt. A közismert nevén BAR-listának nevezett rendszerben március végén 654 ezer adóst tartottak számon. Ők legalább három hónapja tartoznak a minimálbérnél nagyobb összeggel. Sajtóinformációk szerint a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének forgalma az utóbbi hónapokban megtízszereződött. Az egyesület most arra törekszik, hogy több vidéki városban is irodát nyissanak a lakáshitelezés miatt nehéz helyzetbe került családok megsegítésére.