Mindenhol hiány a termelésben, elszálló árak – mi történik a gazdaságban?
Elemző az InfoRádióban: nem várt mellékhatásokkal jár a gazdaság újraindítása. A CIB Bank vezető elemzője kérdésünkre arra is kitért, hogy a világ jegybankjai miért eltérően kezelik a helyzetet.
Az év második negyedévére érkező globális növekedési hullám mára csillapodni látszik, miközben már az is világossá vált, hogy az újraindításnak vannak nem várt mellékhatásai. A legmarkánsabb a nyersanyaghiány és a megugró infláció – mondta az Infostartnak a CIB Bank vezető elemzője. Trippon Mariann szerint a kínálat és a kereslet között feszültségek alakultak ki, ami jól tetten érhető a hiányjelenségekben. Emlékeztetett,
a tavasszal még csak az autóipart érintették a gondok a globális chiphiány formájában, majd újabb és újabb területekre terjed át, és mára már mindenféle hiányról hallani, kezdve a magnéziummal vagy a cellulózzal. Ezzel szoros összefüggésben pedig az infláció is erőteljesen emelkedik világszerte
– tette hozzá a szakértő.
Az egyre jobban elszabaduló árak a korábban tervezettnél drasztikusabb lépésekre kényszerítik a világ jegybankjait. Itthon a Magyar Nemzeti Bank már kamatot emelt, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2022 végén tervezi a szigorítás kezdetét. Az Európai Központi Bank alapkamata azonban legkorábban 2023-ban emelkedhet.
Az elemző azt is elmondta, hogy mi az oka annak, hogy ebben a helyzetben a világ jegybankjai nem egyformán reagálnak. „Nincsen jó út, csak egyedi utak vannak” – fogalmazott. Magyarázata szerint a magyar jegybanknak például nehezebb dolga van, mert Magyarországon nemcsak a külső tényezők emelik az inflációt, hanem nagyon erős a belső inflációs nyomás, éppen ezért az MNB hamarabb lépéskényszerbe került, mint mondjuk az euróövezet jegybankjai.
A CIB Bank vezető elemzője közölte: itthon az egyre erősödő inflációs nyomás miatt novemberben csak az üzemanyagárak befagyasztása akadályozhatja meg, hogy a pénzromlási ütem 7 százalék fölé emelkedjen. Az elemző azt is elmondta, hogy a CIB
- 2021-ben 6,5-6,8 százalék közötti GDP növekedésre számít,
- 2022-ben pedig 5 százalék körüli dinamikát prognosztizál.
(Kiemelt kép: Élelmiszerrel teli polcok egy caracasi bevásárlóközpontban 2021. március 12-én. A hiperinfláció sújtotta Venezuela jegybankja új bankjegyeket hozott forgalomba: a 200 ezer, az 500 ezer és az egymilliós bolivárt. Az egymilliós címletű bolivár a valaha volt legnagyobb az ország történetében, értéke azonban így is csak 0,47 euró. MTI/EPA-EFE/Rayner Pena)
