Mi lesz drágább, mi olcsóbb az ősszel?
Meglepetést keltett a vártnál alacsonyabb augusztusi inflációs adat, a szakértők az év végéig a pénzromlás ütemének gyorsulására számítanak. Bár az éves összehasonlításban ez a várakozás valóban megalapozott, júliushoz képest az elkövetkező hónapokban jelentéktelen lesz a drágulás. Elemzésünk a várható ármozgásokat összegzi.
Ez év első felében a hazai infláció 4 százalék alatt mozgott. A július elsejétől életbe lépett jövedéki és forgalmi adóemelés után mindenki az árak megugrását várta, a kérdés csupán ennek mértéke volt. Kellemes meglepetésként a hatás az elemzők által várt 2-3 százalék helyett 1-1.5 százalék lett, így a drágulás üteme 5 százalékos szinten maradt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül augusztusban az előző hónaphoz képest még valamelyest csökkentek is az árak, holott a szakértők ennek pont az ellenkezőjére számítottak.
A jelek szerint azok a feltételezések igazolódtak, hogy a gyártók és kereskedők többsége nem érvényesíti teljes mértékben az adóemelés hatását az árakban sem azonnal, sem csúsztatva. A csökkenő fogyasztás mellett ennek túl nagy lett volna a kockázata, így csak korlátozott mértékben, lényegében szinte észrevehetetlenül mertek drágítani. Ez az óvatosság a válsághelyzetben általánosan jellemző: az eurozónában például ugyanebben az időszakban nemhogy emelkedtek volna, de kissé csökkentek az árak.
Az alapot ehhez elsősorban az élelmiszerek és az energiahordozók adták. Az előbbiek esetében meghatározó tényező, hogy mind a gabonaféléknél, mind pedig a tejtermékeknél túltermelés alakult ki, ami alaposan lenyomja a felvásárlási árakat. Idehaza például - az egész kontinenshez hasonlóan – a búza ára negyedével, a tejé pedig csaknem felével alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A boltokban a késztermékeknél ilyen arányú árváltozások még véletlenül sincsenek, de a kereskedőknek bőséges tartalékuk van arra, hogy az egyéb költségnövekedést vagy adóhatásokat kompenzálják.
Ami az energiaárakat illeti, a világpiacon a kora tavaszi mélyponthoz képest jelentős az emelkedés, de még így is messze vagyunk a tavaly nyári csúcstól. Az eurozóna országaival ellentétben nálunk csak az üzemanyagáraknál érzékeltük ezeket a nagy kilengéseket, az áram és a gáz hatósági árképzése tompította az amplitúdókat. Így éves összehasonlításban Európában árcsökkenés, nálunk viszont valamennyi területet figyelembe véve átlagosan kismértékű emelkedés volt megfigyelhető.
Mi várható az elkövetkező hónapokban? A gazdasági folyamatokat elemzők szerint a pénzromlás kisebb lesz a korábban prognosztizáltnál, éves szinten 4,5 százalék körüli lesz, de az év végére így is eléri a 6-7 százalékot. A két szám közötti különbséget a vetítési alap adja: az első esetben az éves átlagot, a másodikban pedig az idei és tavalyi havi adatokat hasonlítják össze. A bázis változása miatt a statisztika nem ad világos képet arról, hogyan alakulnak majd az árak a jelenlegi helyzethez képest. Egy példa erre: 2008-ban augusztustól kezdve az infláció gyorsan csökkent nálunk és rövid idő alatt 6,5 százalékról 3 százalék köré esett. Ha tehát az idei görbét a tavalyihoz hasonlítjuk, az elkövetkező időszakban még akkor is romló adatokat kapunk, ha mostantól kezdve egyáltalán nem növekednek az árak, hanem megmaradnak az augusztusi szinten.
