Mélyponton a munkaerőpiac
Évtizedes mélypontra zuhant ez év elejére az alkalmazottak száma hazánkban, és a most közzétett felmérések szerint egyelőre esély sincs a helyzet javulására. Ehhez a gazdaság élénkülésére, a növekedés beindulására lenne szükség, aminek azonban a derűlátó kormányzati prognózisok ellenére nincsenek meg az alapvető feltételei.
Sajátos jelentést hozott nyilvánosságra a napokban a KSH a februári munkaerőpiaci mutatókról. Először fordult elő, hogy a sajtónak megküldött összefoglalójában egy szót sem vesztegetett a leglényegesebb adatra, az alkalmazottak számának alakulására, ehelyett hosszan méltatta a reálbérek növekedését. Ez utóbbi valóban kiemelésre kívánkozott, hiszen két éve jószerivel először – a vártnál alacsonyabb inflációnak köszönhetően – valóban reálértékben is kissé növekedtek a lakossági jövedelmek. Legalább ilyen fontos információ lett volna azonban, hogy az alkalmazottak száma tíz éve nem látott mélypontra zuhant, ez viszont a sajtóanyagból egyszerűen kimaradt, a részletes jelentésszövegben lehetett csak megtalálni.
Úgy tűnik, immár a KSH-nak is csak a jó hír a hír, a rosszat mindenki találja meg magának, ha tudja. Ebben nem csupán az a meghökkentő, hogy egy elvileg független, csupán statisztikai feladatok ellátására szakosodott állami szerv a propaganda-gépezet részévé válik, hanem az a butaság, mely szerint amiről nem beszélnek, az nem is létezik. Az a tény, hogy két éve tartó csökkenési trend után ma kevesebb alkalmazott dolgozik hazánkban, mint az elmúlt évtizedben bármikor, beleértve a válságidőszakot is, látványosan ellentmond a Fidesz „jobban teljesítünk” szlogenének, de ettől még ez a valóság. Akárcsak az, hogy a 2,567 milliós szám 45 ezerrel alacsonyabb, mint a kormányváltás előtt, 2010 elején volt, és ami még szomorúbb, a csökkenés leginkább a Fidesz-kormány által állítólag preferált kkv-knál következett be.
Annál nagyobb teret kapott a kormányzati kommunikációban az a hír, hogy márciusban ugrásszerűen, 140 ezerrel növekedett az új munkahelyek száma. Apró szépséghiba, hogy ebből 130 ezer államilag finanszírozott, döntő részben közmunka volt, azaz beindult a foglalkoztatási statisztikát javítani hivatott gépezet. Összehasonlításképpen három évvel ezelőtt ugyancsak márciusban 100 ezerrel kevesebb volt az új közmunkás, viszont 15 ezerrel több a reálgazdaságban létrehozott munkahely. A valós munkaerőpiaci állapotokat az állami beavatkozás nélküli mutatók tükrözik, ezekhez pedig az év elejei, január-februári alkalmazotti adatok állnak a legközelebb, mert a közmunka-programok csak később indulnak be. Így volt ez most is: a hirtelen, 130 ezres ugrás arra utal, hogy a kormány tényleg el akarja érni az idén a 300 ezres közmunkás létszámot, kerül, amibe kerül.
