Még legalább öt évet várhatunk az euróra

Bajnai Gordont elődjével ellentétben az jellemzi, hogy keveset beszél, nem bocsátkozik magasröptű elméleti fejtegetésekbe, stratégiai elemzésekbe és hosszútávú jóslatokba. Inkább a tettek, mint a szavak embere, nem ígérget, nem hiteget, de amit mond, az - bár lehet, hogy sokaknak nem tetszik - érthető és már rövid távon is számon kérhető. Ez a pragmatikus hozzáállás jellemzi kormánya eddigi intézkedéseit is, amelyek éppen emiatt a vártnál sokkal gyorsabban stabilizálták az ország pénzügyi helyzetét és nyerték vissza a megrendült külföldi bizalmat, esélyt adva ezzel a gazdaság mihamarabbi talpra állásának.

A kétségtelen sikerek és a sűrűsödő dicséretek indíthatták a napokban a kormányfőt arra, hogy eddigi óvatos mértéktartásából engedve tőle szokatlanul optimista kijelentéseket tegyen az ország pénzügyi helyzetéről, és egyebek mellett az euróövezethez való csatlakozás esélyeiről. A Reutersnek nyilatkozva egy egyébként reális helyzetelemzés részeként célzott arra, hogy hazánk már néhány hónapon belül csatlakozhat az euró bevezetését előkészítő ERM 2 rendszerhez, mivel ennek a feltételei minden bizonnyal adottak lesznek. Hasonló kijelentést korábban már mások is tettek, de azzal, hogy ezúttal Bajnai erősítette meg, lényegében a kormány ígéretei közé emelte azt.

Vélhetően a szándék elsősorban az volt, hogy ezzel a derűlátó üzenettel tovább erősítse a külső bizalmat és egyben javítsa a belső hangulatot is. Szocialista körökben sokan szorgalmazzák, hogy a népszerűtlen megszorító intézkedések indokoltságát és a pénzügyi egyensúlyra, az ország stabilitására gyakorolt, egyre egyértelműbb kedvező hatását még a választások előtt valamilyen látványos lépéssel demonstrálják. A szakértőknek sokat mondó jelek ugyanis a lakosság nagy többsége számára nemigen érzékelhetőek: a költségvetési egyensúly javulása, a folyó fizetési mérleg régóta nem látott pozitívuma, a forint megszilárdulása stb. ugyanis a választópolgároknak nem sokat mond, ők inkább az általános spórolást, a reáljövedelmek csökkenését érzik a saját bőrükön. Az ellenzék populista, a stabilizációs csomag egészének szükségességét és eredményeit tagadó kampányával nem gazdasági elemzések, hanem egyszerű és demonstratív üzenetek állíthatók szembe.

Lengyelek és csehek is mögöttünk

Ebből a szempontból az euró gyors bevezetésének konkrét ígérete és a folyamat elindítása igencsak jól jönne. Megalapozhatják ezt azok a nemzetközi értékelések, melyek szerint a szigorú fiskális politikai nyomán hazánk az euróövezethez való csatlakozással megelőzheti a még várakozó országok többségét. A JPMorgan most közzétett értékelése szerint a lengyelek és a csehek előtt tehetjük ezt majd meg, mert előrébb járunk a feltételek megteremtésében. Egy évvel ezelőtt a szakértők többsége még ennek pont az ellenkezőjét mondta, a helyzetünk azóta ugrásszerűen javult.

Nem szabad azonban hiú ábrándokat táplálnunk: ha másoknál közelebb vagyunk is, az euró azért még sok évnyire van tőlünk. A bevezetést megelőzően legalább két évig kell teljesítenünk az ERM 2 rendszer feltételeit, amelyek igen szigorúak. Az ERM 2 alapja az, hogy a forint egy rögzített középárfolyamon csatlakozik, amelytől az eredeti szabályozás szerint maximum 15 százalékkal térhet el. Ez egy esetleges 270 euró/forint rögzített kurzus esetén plusz-mínusz 40 forintos sávot, 230-310 közötti mozgást jelent, amelyet tartani kell. Ez nem tűnik túl nehéznek, a válság egy-egy igen rövid időszakától eltekintve valutánk évek óta ebben az intervallumban mozog.

Nehezítő tényező, hogy egy direktíva szerint az euró bevezetéséhez közeledve egy sokkal szűkebb, plusz-mínusz 2,25 százalékos sáv tartása az elvárás, a mozgástér tehát itt már csupán kb. hat forint felfelé és lefelé. Még ez sem látszik megoldhatatlannak, a valutánk lényegében hónapok óta ezen belül ingadozik /ez is mutatja az árfolyamstabilitást/. A legfőbb gondot azonban nem a monetáris technikai feltételek, hanem az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése jelenti. Ezekről az utóbbi időben a válság miatt kevés szó esik, mert jelenleg alig van uniós ország, amely azok mindegyikének eleget tenne. Három igénynek kellene megfelelni: a költségvetési hiány nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál, az államadósság annak 60 százalékánál, az infláció pedig maximum másfél százalékkal lehet magasabb az euróövezet átlagánál.

Megfelelni a kritériumoknak

Nézzük sorban. A deficitünk idén és jövőre egyaránt kicsivel négy százalék alá várható, amivel a legjobbak közé tartozunk az EU-ban, de a három százalék leghamarabb 2012-ben látszik elérhetőnek. Az sem vigasztalhat bennünket, hogy a 27 tagország közül 20 nem teljesíti ezt a kritériumot, ahol már euró van, ott marad is, az új belépőkkel szemben viszont nem enyhítenek a szigoron. Rosszabbul állunk a külső adósság mértékét illetően, ott jövőre is még 75 százalék lesz a GDP-hez mért arány, és a prognózisok szerint legfeljebb 2013-ban süllyedhet az elvárt 60 százalék alá. Ami az inflációt illeti, az idén az eurózónában csupán tizedszázaléknyi lesz a pénzromlás, jövőre is csak 1-2 százalékkal számolnak, szemben a mi 4 százalékos tervünkkel. Jó esély lehet viszont arra, hogy 2011 végére a megszabott határon belülre kerüljünk.

A realitások azt mutatják, hogy korainak tűnik a jövő tavaszi ERM 2 csatlakozás szándéka. A maastrichti kritériumoknak legalább két egymást követő évben meg kellene felelnünk ahhoz, hogy nálunk is euró legyen a fizetőeszköz. Ez még optimális esetben is csak 2012-től lehetséges, az ERM 2 tehát 2011-től látszik ésszerűnek. Ezért nevezte nemes egyszerűséggel lehetetlennek a hozzá való gyors csatlakozást a szókimondó Bokros Lajos, akit a politikai szavazatszerző szándékok szemlátomást nem befolyásolnak, a racionalitás és a valóság viszont igen.

Van még egy, meghatározó tényező, ami mindent befolyásol: a stabil és fenntartható gazdasági fejlődés. Enélkül hosszú távon sem reális az euró bevezetése, ami egyébként sem csodaszer és csak erős háttérrel hozhatja meg a várt kedvező hatást. A gazdaság fellendüléséhez szükséges, de nem elégséges feltétel a költségvetés és a pénzügyek egyensúlya, ahhoz ennél jóval több, a régóta halogatott szerkezeti átalakítás és az átfogó reformok végrehajtása kell.