Olyat mondott az MNB alelnöke, amin még a volt bankelnök is kiakadt
Virág András az Északi Áramlat felrobbantásával magyarázta az egy évvel ezelőtti forintgyengülést, Simon András szerint azonban a jegybank okolható a drasztikus és elhúzódó árfolyameséssel és el is magyarázta, hogy miért.
A forint tavaly őszi összezuhanásáról nem a jegybank, hanem az Északi Áramlat felrobbantása és az annak következtében elszálló gázárak tehetnek. Ezt állította Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a 24.hu podcast adásában. A Menedzsment Fórum cikke szerint a kijelentés közgazdaságilag annyira megalapozatlan volt, hogy sok hozzáértőnél kivágta a biztosítékot. Simor András, az MNB exelnöke nyilvánosan is kifejtette, a podcastot működtető portálon, miért képtelenség Virág állítása.
Simor András a következőképpen cáfolta Virág kijelentését: „a földgáz ára 2022 augusztusában érte el a 293 euró/MWh-s csúcspontját. Ezt követően az ár meredeken esni kezdett, szeptember 27-ére 180 euróra csökkent, majd október közepére már 157 euró körül volt a tőzsdei ár jegyzés, ahonnan aztán az év végéig 84 euróra zuhant. Hol van az alelnök úr által említett 20 százalékos áremelkedés? Talán ott, hogy szeptember 26. és 28. között 15,6 százalékot emelkedett a földgáz világpiaci ára, hogy aztán az azt követő három napban 17,8 százalékkal csökkenjen. Október 3-án, alig egy héttel a robbanás után már alacsonyabb volt a gáz világpiaci ára, mint a robbanás előtt, és onnantól kezdve tovább csökkent az elmondottak szerint. Tehát az alelnök úr állításával szemben a gáz világpiaci ára nemhogy tartósan emelkedett volna a csővezeték felrobbantásának következtében, hanem éppen ellenkezőleg, ebben az időszakban némi ugrálás után meredeken esett. Azt pedig nem gondolhatja komolyan senki, hogy a forint nem bír ki egy kétnapos világpiaci gázáremelkedést."
Simor András szerint a forint kálváriáját nem a csővezeték felrobbantása és az annak következtében kialakuló pánikjelenségek, hanem a jegybank monetáris politikai botladozása okozta.
Mindenekelőtt az, hogy az MNB tavaly szeptember végén leállított a kamatemelési ciklust, arra hivatkozva, hogy a 13 százalékos szint elégséges az infláció megfékezéséhez. Emiatt kezdett a forint szabadesésbe, mivel a jegybank a kamatemelési ciklus szeptemberi leállításával jelentős hitelességi veszteséget szenvedett – mutatott rá Matolcsy György elődje.
Virág András az euró-dollár árfolyammal kapcsolatban is tévedett. Az ugyanis még jóval a robbanás előtt, először augusztus 24-én került 1 dollár, vagyis paritás alá. A robbanás napján kevesebb mint egyszázalékos esést könyvelt el euró a dollárhoz képest, de egy nap múlva már vissza is erősödött, és október végére már megint egy dollárnál többet ért az euró.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2023. november 6., 08:31
Hosszú idő után először szinte minden banknál elmaradtak a hónap eleji kamatmódosítások. Az MNB újabb kamatvágása ellenére sem a jelzáloghiteleknél, sem a személyi kölcsönöknél nem történt érdemi változás. A lakáshiteleknél ezt magyarázzák az október elején bevezetett kamatplafon miatt előrehozott kamatcsökkentések, azonban a plafont nem kapó személyi kölcsönök sem lettek olcsóbbak.
Gazdaság
2023. október 24., 14:37
Napi mélypontra gyengült a forint a főbb devizákkal szemben öt perccel azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
(Kiemelt kép: Simor András közgazdász, kép forrása: ATTILA KISBENEDEK / AFP)
