Matolcsy az ön nyugdíját is feléli jövőre
Korántsem biztos, hogy lesznek komoly szerkezeti átalakítások a következő években, a jövő évi büdzséből ugyanis kimaradt az érdemi kiadáscsökkentés, az új kormány is az előző ciklusokban "bevált" fűnyíróelven alapuló kiadásvágáshoz nyúlt. A jövő évi büdzsét a magánnyugdíjpénztári tagok pénze és az extraadók tartják majd egyensúlyban. Az egészségügy és az önkormányzatok ugyanúgy rosszul járnak, mint az elmúlt években, enyhén visszavágják a szociális kiadásokat, több pénzt kap viszont a rendőrség és a MÁV.
Úgy tűnik, Matolcsy György kissé nagyvonalúan fogalmazott, amikor az önkormányzati választások előtt reformkorszakot hirdetett 2011-12-re. Legalábbis erre utal a szombaton benyújtott 2011-es költségvetési javaslat, amelyből minden jel szerint kimaradt az állami kiadások érdemi csökkentése. A piac hosszú ideje arra számít, hogy olyan szerkezeti átalakításokba fog a kormány, amelyek hosszú távon csökkentik a túlméretezett magyar állam kiadásait és ezzel fenntarthatóvá válik például a magánnyugdíjpénztári tagdíjak elvonásából és az extraadókból fedezett adócsökkentés.
A költségvetési javaslat szerint a magyar állam jövőre továbbra is a GDP közel felét, 48,5 százalékát költi el, ami az idei költségvetés 50 százalék feletti kiadásához képest nem nevezhető jelentős javulásnak, ugyanis a jövő évi adócsökkentés következtében az állami bevételek is csökkennek 2 százalékponttal az ideihez képest - írta a
Hírszerző elemzése.<br />A kiadási oldalon egyedül az államigazgatásban lesz viszonylag látványos változás, azonban az sem arra utal, hogy jelentős szerkezeti reform indulna ezen a területen. A kormány bérstopot javasol és a dologi kiadások 5 százalékos csökkentését, emellett a közigazgatásban 5 százalékos, a háttérintézményeknél pedig 10 százalékos létszámleépítés lesz. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 25-30 ezer dolgozót meneszt a kormány, bár a nemzetgazdasági miniszter szerint egy részük úgyis nyugdíjba menne jövőre. Ilyen mértékű megszorítás a kiadások általános, fűnyíróelvszerű visszafogása már többször is volt az államigazgatásban, a szerkezeti átalakulás azonban mindeddig elmaradt.
A büdzsé nagy kockázata
A költségvetés egyik legnagyobb kockázatát az rejti, hogy mihez kezd a kormány a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel. A jövő évi büdzsé ugyanis hipotézisekre és ígéretekre épül. Egy biztos, a 14 hónapos moratórium alatt beszedett 360 milliárd forintot a nyugdíjkassza hiányának betömésére szánják, azonban mindez nem elég, mivel azon még egy több mint 500 milliárdos lyuk tátong. A nemzetgazdasági miniszter szavai szerint ezt fedeznék az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonából. Matolcsyék ugyanis arra számítanak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka (és velük együtt 2500 milliárd forintnyi vagyonuk) jövő év végéig visszatér hozzájuk.
Hogy ezt mire alapozzák, azt egyelőre nem tudni, jelenleg ugyanis azokon az ígéreteken kívül, miszerint „az állami nyugdíjrendszer biztonságosabb a rulettező magánnyugdíjpénztáraknál” nincs semmi. Mint Selmeczi Gabriella nyugdíjbiztos a Hírszerzőnek mondta, jövő év végéig biztosan megalkotják azokat a részletes szabályokat, amelyek a helyes döntéshez kellenek. Ilyen például, hogyan számítják be a nagyobb nyugdíjbefizetéseket, hogyan kompenzálják azokat, akik mégsem térnének vissza, illetve milyen nyugdíjrendszerrel számol a kormány. Amennyiben viszont Orbán Viktor legutóbbi ígéretét vesszük alapul, miszerint megszüntetik a második pillért, úgy arra valószínűleg nem 2011-ben kerül sor, mivel a költségvetésben nincs arra vonatkozó adat.
A jövő évi büdzsében mindössze annyi szerepel, hogy az átlépők 560 milliárd forintjából foltoznák be a nyugdíjkasszát, arra viszont nincs utalás, mit tennének a maradék 2000 milliárd forinttal. Igaz, kormányzati forrásaink azzal számolnak, hogy a munkavállalók nagy része az állami nyugdíjkapu bezárása előtt néhány nappal fogja meghozni az igazi döntést, így technikai okok miatt már nem tudnának hozzáférni azonnal a nyugdíjmegtakarításaikhoz.
Rövid távon kellemes, hosszú távon veszélyes
Annyi biztos, a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjrendszerbe áramló vagyona rövid távon biztosítja az államháztartás egyensúlyát és csökkenő államadósságot eredményez majd, ami rövid távon csökkentheti az államadósság után fizetett, több mint ezer milliárd forintos kamatterhet is. A költségvetés megnövelt bevételei jövőre olyan mértékben bebiztosítják a finanszírozást, hogy a kormány 2011-re mindössze 100 milliárd forintnyi tartalékot különített el, míg az idei költségvetésben több mint 300 milliárd forintot „tett félre” a Bajnai-kormány erre a célra.
Hosszú távon azonban a felhalmozott nyugdíjvagyon felélése a nyugdíjreform visszafordításával ér fel, ami növelni fogja a magyar állam jövőbeli adósságát. Sőt, komoly problémák jelentkezhetnek már középtávon is, különösen azután, hogy a pénzügyi szektorra kirótt válságadók kifutnak, ugyanis a kormánynak - a személyi jövedelemadócsökkentés és a társasági adócsökkentés 2013-ra beütemezett kiterjesztése miatt - alacsonyabb bevételekből kell majd teljesítenie az adósságszolgálati kötelezettségeket, éppen akkor, amikor az IMF-hitelek törlesztései esedékessé válnak. A költségvetési tanács közelmúltban publikált elemzése szerint 2014-re 700 milliárdos lyuk is lehet a büdzsében.
