Már soha nem lesz a régi
Történetének legsúlyosabb válsága elé néz a fejlett országok sajtója. Az évek óta tartó példányszámcsökkenés miatt amúgy is egyre nehezebb helyzetbe került ágazatot rendkívül érzékenyen érinti a gazdasági recesszió, a hirdetési bevétek visszaesése sokakat küld majd a padlóra. A médiafogyasztási szokások változása miatt ráadásul még esély sincs az elvesztett piacok visszanyerésére.
A mostani helyzet gyökeresen eltér a legutóbbi, az ezredforduló körüli válságtól. Akkor a hagyományos újságok, elsősorban a napilapok nagy példányszám veszteséget szenvedtek el, aminek oka elsősorban az volt, hogy az internet gyors terjedése miatt megváltoztak az emeberek tájékozódási szokásai. Egyre kevesebben olvastak újságot, főleg a felnövekvő új nemzedék nagy része veszett el a lapok számára.
Az akkori krízist azóta sem tudták kiheverni, bár a kiadók számos újítást vezettek be, a lapok átalakultak, szélesebb körű, rugalmasabb tartalmat és szolgáltatásokat kínáltak. Az újságok helyzete többé-kevésbé stabilizálódott, a kedvezőtlen trendeket azonban csak lelassítani tudták, megállítani nem. A példányszámok tovább morzsolódtak, a hirdetési piacon is gyengült a nyomtatott sajtó pozíciója.
A jelenlegi pénzügyi válság és a világgazdasági recesszió nem csupán újabb kihívást jelent, hanem alapvetően megváltoztathatja a médiapiaci viszonyokat. A minden korábbinál mélyebb válság egy eleve gyenge pozíciójú sajtóra sújt le, és minden bevételi forrását veszélyezteti. A csökkenő fogyasztás a lapvásárlásnál is érződik, a példányszámok ismét meredek zuhanásba mehetnek át. A még ennél is nagyobb bevételi forrás, a hirdetések száma máris esik, a recesszió ugyanis elsősorban a legnagyobb reklámozókat, a járműipart, a pénzügyi szférát, a hírközlést-elektronikát és a kereskedelmet érinti. A megszorítási intézkedések a marketing büdzsét is érintik, a cégek csökkentik a hirdetési keretüket. Ezt az egész média megszenvedi, de főként a már régóta defenzívában lévő újságok.
A várható következmény az, hogy a nyomtatott sajtó médiapiaci részesedése jelentősen visszaesik, ráadásul a fogyasztói szokások megváltozása miatt arra sincs esély, hogy a válság elmúltával visszanyerje elvesztett pozícióit. Ennek hatásaként a paletta szűkülni fog és a lapkiadás tovább koncentrálódik. Csak azok tudnak majd igazán túlélni, akik elég kreatívok lesznek a tartalmi és formai megújulásban.
Új jelenség az is, hogy a nagyság önmagában már nem elég a túléléshez. Jól példázza ezt az amerikai sajtó, ahol a legfrissebb hírek szerint az egyik legismertebb óriás, a Tribune csoport csődvédelmet kért, pedig olyan tekintélyes, vezető újságok, mint a Chicago Tribune és a Los Angeles Times kiadója. A Tribune 13 milliárd dollár adósságot halmozott fel az elmúlt években, és most a recesszió miatt a reklámbevételei meredeken zuhantak.
Mások is nagy bajban vannak: a híres The New York Times tulajdonosa 225 millió dollár jelzáloghitelt vesz fel közép-manhattani irodaházára a likviditási válság elkerülésére. A lapkiadó egyik 400 millió dolláros hitelkerete májusban jár le, és a jelenlegi gazdasági helyzetben, a lap romló pénzügyei mellett nehéz volna találni helyette újat, ezért döntött a cég úgy, hogy jelzálogkölcsönt vesz fel a székház terhére. A Standard and Poor's hitelminősítő pedig a napokban csökkentette a Times Company besorolását a befektetési szint, vagyis BBB- fokozat alá, jelezve, hogy ez a médiaóriás is a csőd szélére kerülhet.
