Már az alacsony inflációnak sem tudunk örülni
Más esetben örülnénk, most viszont inkább a recesszió előszelének tekinthetjük, hogy minden előzetes várakozásnál nagyobb mértékben csökkent novemberben az infláció. A világpiaci energiaárak mellett ugyanis már a fogyasztás kezdődő visszafogása is érződött az árak alakulásában. Az alig négy százalék feletti érték ismételten megkérdőjelezi a kormány jövő évre szóló, ennél magasabb prognózisának megalapozottságát.
Miközben a szakértői konszenzus 4,5 százalékot várt, a fogyasztói árak novemberben csupán 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, és 0,2 százalékkal csökkentek októberhez képest. Utóljára több mint két évvel ezelőtt volt ilyen akacsony a pénzromlás üteme. Ezen belül a havi maginfláció 0,1 százalék, az éves 4,1 százalék volt. Az első tizenegy hónapban összességében az árak átlagosan 6,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A fogyasztói árak októberben még 5,1 százalékkal nőttek, egy évvel korábban pedig hét százalék felett volt az infláció. A gyors csökkenés egyik fő oka az energiahordozók világpiaci árának zuhanása volt, aminek hatása novemberben az üzemanyagoknál már jelentősen érződött. Az élelmiszerek árai is tükrözték a piaci túlkínálatot. Mindemellett több területen csökkentőleg hatott az árak alakulására a recessziós félelmek miatti fogyasztás visszafogás, bár ez utóbbi igazán jövő év elejétől fog jelentkezni.
Ami a részleteket illeti, egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt például a sertészsiradék, a cukor és a tojás ára, csökkent viszont az étolajé, a liszté, a húsé és a tejé. Egy hónap alatt a legnagyobb mértékben, 2,1 százalékkal a háztartási energia árai emelkedtek, ezen belül a vezetékes gáz átlagosan 7,7 százalékkal drágult. Minimális mértékben emelkedtek a ruházkodási cikkek, a tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk árai is, a szolgáltatások viszont olcsóbbak lettek. A legnagyobb csökkenés a járműüzemanyagok áránál volt, nyolc és fél százalék 8,6 százalék, ami önmagában fél százalékkal mérsékelte a tizenkét havi átlagos fogyasztói árat.
Az elmúlt 12 hónap alatt az alapélelmiszerek árai öt százalék alatt drágultak, az idénytermékek viszont 22 százalékkal olcsóbbak lettek. A drágulásban továbbra is csúcstartó a maga 18 százalékával a háztartási energia átlagot, ezen belül a vezetékes gáz ára 42, az elektromos energiáé tíz százalékkal nőtt.
Mivel szinte minden fontos árucsoportban az infláció további esése várható, sőt több területen egyenesen árcsökkenést jósolnak, nehezen elképzelhető, miért növekedne a drágulás tempója a mostani mintegy négy százalékról jövőre a 2009-es terv szerinti négy és fél százalékra. Az adatok inkább az elemzők többségi véleményét hitelesítik, mely szerint a 2009-es infláció mértéke 3-3,5 százalék között lesz.
