Malév-csőd: milliós veszteségek

"Elvesztek" a Budapesten átutazó légi utasok a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. számára, a Malév múlt évi 1,5 millió tranzitutasát már senki nem fogja pótolni - mondta a Klubrádióban Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.

2012. február 7., 06:38

Nem látszik valószínűnek, hogy az idei évre korábban tervezett 9,2 milliós utasforgalmat eléri a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az látszik, hogy az elvesztett Malév utasülés kapacitások 30 százalékára van már jelentkező. Ma már három új járat meg is érkezett: megérkezett az első "új" Lufthansa járat Berlinből egy Boeing 737-300-as típussal, Hamburgból egy Bombardier CRJ-900-as Lufthansa járat, és "régi-új vendégként" az Air Berlin Airbus 320-as szállt le Berlin Tegelből érkezve. A KLM, az Air Franca járatsűrítéssel és nagyobb géppel oldja meg a problémát - mondta Hardy Mihály. A BA azzal számol, hogy a nyári menetrend kezdetére a járatok felét sikerül megoldani.

Ám a munkahelyek, a kapcsolódó vállalkozások és az adóbevételek nem Budapesten, hanem a küldő állomáson keletkeznek - hangzott el a

Klubrádióban.

Hardy Mihály arról is beszélt, hogy tart a bejelentkező légitársaságok igényeinek felmérése, a forgalom átrendezésére, de a hét végén sok légitársaság, így a fapadosok sem reagáltak még.

Sz új igényeket a már meglévő, lefoglalt igények alapján kell elbírálni. Így a korábban már működő légitársaságok és járatok élveznek előnyt. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megfelelő kapacitás van, s ez minden légitársaság számára rendelkezésre áll. Van elég állóhely, utaskapu, sőt földi kiszolgáló kapacitás is.

Hardy Mihály elmondta, hogy a Malév résidői (slotjai), azaz a repülőtéren leszállásra és felszállásra rendelkezésre álló időpontok még élnek, hiszen a Malévet nem számolták fel, de azt nem lehet más légitársaságnak átengedni. Amikor formailag döntenek a Malév felszámolásáról, attól az időponttól szűnik meg a Malév összes slotja Budapesten és a külföldi repülőtereken.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.