Jövőre utolérhetjük a német árszínvonalat – a benzinkutakon
Mind a piaci környezet, mind pedig az adóemelés az üzemenyag árának akár drasztikus emelkedésével fenyeget Magyarországon.
Nagyot drágultak az elmúlt héten az üzemanyagok, és a piaci előrejelzések alapján a kőolaj ára további emelkedő trendet mutat majd az elkövetkező hónapokban. Eközben a magyar kormány az áfán és a jövedéki adón felül több „bújtatott” adóval sújtja a benzinkút-üzemeltető cégeket. Jövő januártól jelentősen megnő a jövedéki adó mértéke, amely előrevetíti, hogy az összes környező országhoz képest nálunk lesznek a legdrágábbak az üzemanyagok – áll a 24.hu elemzésében.
A május közepén látott mélypont óta látványosan drágultak az üzemanyagok a hazai kutakon, különösen az elmúlt két hétben, amikor a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett. A gázolaj átlagára e hét péntektől 628 forintra nőtt, ezzel meghaladta a benzin árának mértékét, amely ezúttal 627 forintra emelkedett.
A kormányzat 2024 januárjától a benzinre és a gázolajra vonatkozóan literenként bruttó 41 forinttal emeli a jövedéki adót. E lépésnek ugyanakkor egyértelmű célja, hogy a csapnivaló helyzetben lévő költségvetés bevételi számait megnöveljék. A kabinet ugyanis vélhetően jóval többet vállalt, mint amennyit Brüsszelben megköveteltek. Az EU-s szabályok szerint az adott év jövedéki adó szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámítani, miközben a Pénzügyminisztérium 425 forintos euróárfolyamból kiindulva állapította meg a literenkénti jövedéki adóemelést.
Az energiaszolgáltatók 41 százalékos nyereségadóját a hazai szénhidrogén-kitermelők is fizetik, ami azt jelenti, hogy a vezető kúthálózat-üzemeltetőket – így a Molt, az OMV-t és a Shellt – érinti ez az adózott nyereségre vetített közteher. Ez az adónem jövőre arra ösztönözheti a cégeket, hogy adózott nyereségüket igyekezzenek növelni, hogy nettó értékben ne érje őket veszteség.
Ezt a bruttó árrés emelésével, vagyis a pluszterhek fogyasztókra történő áthárításával tudják a legegyszerűbben megtenni.
Az ársapka 13 hónapja alatt mintegy hét alkalommal változtatott a kormány az árrendszeren, érdemi egyeztetés nélkül. Mi több, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kivezetés után belengette, hogy az árplafon bármikor visszatérhet. Ez a kiszámíthatatlan szabályozói környezetet nagyban megnöveli a szereplők kockázatait, akik ebből fakadóan az elvárt hozam és az elvárt nyereség szintjét is magasabbra lőtték be.
Ezek együttesen mind a magasabb fogyasztói árak irányába hatnak
– foglalja össze a lap.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Shutterstock)