Leépít egy nagy hazai multi - hatszáz embert rúgnak ki

A Flextronics hatszáz fős leépítést jelentett be Zalaegerszegen - Korábban már 1600 dolgozótól megvált a társaság

2012. szeptember 12., 12:39

Csoportos létszámleépítés keretében 600 dolgozótól válik meg a Flextronics International Kft. Zalaegerszegen.

Moórné Kercsmár Rita, a cég CSR és vállalati branding igazgatója kedden az MTI megkeresésére megerősítette a Magyar Narancs online kiadásának leépítésre vonatkozó értesülését, de a létszámadatokat nem kívánta kommentálni.

Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója a magyarnarancs.hu-nak elmondta, hogy még szeptember elején jelentette be a 600 fős csoportos létszámleépítést a cég. A lap arra is emlékeztet, hogy tavaly decemberben ezer dolgozótól, az idén tavasszal pedig 600 embertől vált meg a társaság Zalaegerszegen, ahol azonban még mindig a legnagyobb munkáltatónak számít a jelenleg foglalkoztatott mintegy 5 ezer dolgozójával.

Moórné Kercsmár Rita az MTI-nek a leépítés indokaira vonatkozó kérdésre válaszul elmondta: a Flextronicsnál bevált gyakorlat, hogy folyamatosan felülvizsgálják a gyártási helyszíneket, termékeket és szolgáltatásokat, hogy ezzel is biztosítsák a vevőik által elvárt szolgáltatás színvonalát és igényeinek kielégítését. „Ennek eredményeként hoztuk meg azt a nehéz döntést, hogy zalaegerszegi gyárunkban csökkentjük dolgozóink létszámát" - fogalmazott. Hozzátette, hogy minden érintett dolgozótól végkielégítéssel válnak meg, a hatályos törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően. Kitért arra is, hogy törekvésük szerint igyekeznek minél több érintett dolgozónak munkalehetőséget biztosítani más gyáraikban.

A szingapúri székhelyű Flextronics Magyarországon Budapesten, Sárváron, Pécsett, Tabon és Zalaegerszegen működtet gyártelepeket. Korábbi információk szerint Zalaegerszegen tavaly még mintegy 9 ezer embert foglalkoztatott az elektronikai vállalat.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.