Klímakatasztrófa: kritikus a helyzet az Alföldön

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. OMSZ: Keleten fokozódik az aszály.

2022. június 23., 12:52

Szerző:

A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött. A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű eső hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban. A folytatás sem ígér országos csapadékot – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése. 

Az elmúlt héten hétfőn, csütörtökön és pénteken elszórtan fordultak elő záporok, zivatarok az országban, jelentősebb csapadék csak egészen kis körzetekben hullott, hazánk döntő része azonban szárazon maradt. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a Dunántúl nagy részén és a középső országrész nyugati felében pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, többfelé a 30 mm-t is meghaladja a többlet, míg a keleti országrészre 30-60 mm-es hiány a jellemző. A 90 napos csapadékösszeg a keleti országrészben még nagyobb, 40-100 mm-es elmaradásban van az átlaghoz képest. A csapadék területi eloszlásában megfigyelhető nagy különbségek tükröződnek a talajok nedvességtartalmában is. A felső fél méteres talajréteg az ország nyugati felén többnyire még bőven tartalmaz nedvességet, bár az utóbbi egy hét során arrafelé is sokat száradt a talaj. Ezzel szemben a keleti tájakon, az Alföld jelentős részén kritikusan száraz a talaj, a növények számára hasznosítható vízmennyiség kevesebb, mint 30%-át tartalmazza. Ez utóbbi területeken a talaj felső egy méteres rétegéből 100-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.

A hőmérséklet csúcsértéke egész héten 30 Celsius fok közelében alakult, csak a kedden érkezett kevésbé meleg légtömegben maradt 25 fok körül.

Az őszi árpa a teljes érés fenológiai fázisában jár, helyenként már megkezdődött az aratása. Az őszi búza és a repce is érik. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszályos idő, ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik majd. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.

A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól. A nagy felbontású Sentinel műholdképeken jól látható, hogy a kalászosok a délkeleti országrészben járnak legelőrébb az érésben.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június első felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke állandó kultúráinkban, erdeinkben ebben az időszakban közel jár a maximumhoz, miközben a nyári növények NDVI értéke még javában növekszik, az őszi vetések, kalászosok „zöldessége” pedig erősen csökken.

A változást jelző térképen és az anomália térképek az aszály jeleit mutatják az Alföld középső tájain, ahol piros foltok jelzik a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét.

A Dunántúlon a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű a zöld tömeg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 490 és 580 foknap között alakulnak (12. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 100-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon. Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg

keleten aszályos körülmények és kényszerérés a jellemző.

Az állományokon a további csapadék már nem segít, az aratásra pedig a száraz idő a kedvező. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek csak közel a fele hullott le.

A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, a hőmérséklettel innentől kezdve nem volt gond.
Kukoricára vonatkozó agrogramot Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be. Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában pedig nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg nyugaton (a kezdeti lemaradás után) már közelíti, néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a fele, harmada hullott az ideálisnak, a növények szenvednek az aszálytól. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg, így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

Az előttünk álló héten folytatódik az alapvetően száraz, meleg időjárás.

Egy gyenge hidegfront vonul át hazánk felett ma este, éjjel, mely csak elszórt záporokat, zivatarokat hoz. Egy csapadékhullám várható csütörtökön is, mely a jelenlegi számítások szerint csak a délnyugti országrészbe hozhat számottevő csapadékot, a hét többi napján nem várható említést érdemlő csapadék. Így az ország jelentős része ezen a héten is nagy valószínűséggel is szárazon marad, keleten tehát fokozódik és egyre nagyobb területet érint az aszály. A talajok további száradására kell számítani. A hőmérséklet csúcsértéke a mai 35 fok közeli értékről keddre 25-30 fokra mérséklődik, majd ismét melegszik az idő, és a hét végén már ismét 30 és 35 fok között várható. A héten csak kedden várható nagy területen erős szél.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

 

 (Kiemelt kép: Fotó: Oláh Tibor / MTVA/Bizományosi)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön az egyhetes betét kamatának megemelésével határozottan reagál az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzetre, amely növeli az inflációs kockázatokat és egyértelműen veszélyezteti az árstabilitást – válaszolta Virág Barnabás, az MNB alelnöke az MTI kérdésére szerdán késő délután.

A kedd esti jegyzésekhez képest gyengült a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a nemzetközi bankközi devizapiacon, de egyik esetében sem közelítette meg a kedden elért történelmi mélypontot.