Kinek higgyünk hiányügyben?
Egymásnak ellentmondóan nyilatkozott szerdán a jegybankelnök és a pénzügyminiszter a várható idei költségvetési hiányról, Simor András már három százalék alá becsülte azt. Abban viszont mind a ketten azonosan vélekednek, hogy átfogó és jelentős reformok nélkül nincs esély a gazdasági gondok hosszútávú megoldására és a tartós fejlődésre.
Az MNB elnöke egy szerdai rendezvényen meglepően optimistán nyilatkozott a 2008-ra várható GDP arányos deficitről. Szerinte a kormány által várt 3,4 százaléknál alacsonyabb lehet az idén a hiány, és ha az utolsó hetekben a kormány nem költ túl sokat, akár 3 százalék alá is csökkenhet. Kijelentése mögött minden bizonnyal az a szakmai körökben terjedő hír áll, hogy a kormány tudatosan a ténylegesen várhatónál magasabb deficitről beszél, hogy ezzel biztonsági tartalékot szerezzen az esetleges problémák kezelésére.
A pénzügyminiszter sietett is finoman cáfolni Simor András prognózisát, mondván, hogy a kormány tartja magát a 3,4 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiánycélhoz. Veres János kifejtette: eredményszemléletben a hiány bizonyosan 3 százalék fölött lesz, ezzel együtt a 0,6 százalékos nyugdíjkorrekciót is figyelembe véve a hiány valóban 2,8 százalékra csökkenhet.
Más kérdésekben viszont már nem beszéltek el egymás mellett a pénzügyek felelős vezetői. A miniszter szerint a pénzügyi válság nyomán meghozott intézkedések, köztük a felajánlott mentőcsomag eredményeként Magyarország a tervezettnél sokkal hamarabb törlesztheti adósságait és lehetővé válhat az euro gyorsabb bevezetése is. Hazánk már 2009 végén csatlakozni akar az eurózóna előszobájának számító ERM-2 rendszerhez. Az euro bevezetéséig néhány strukturális reformot is végrehajthat Magyarország például az adók, illetve a szociális és önkormányzati rendszer területén - mondta Veres János.
Ez utóbbiak szükségességét hangsúlyozta az MNB elnöke is, aki szerint a válságkezelés és a külső hitelkeret csak rövid távon hoz eredményeket, a lehető leggyorsabban meg kell majd kezdeni az átfogó gazdasági reformok végrehajtását, ellenkező esetben hazánk jóvátehetetlenül lemarad az európai versenytársaktól és nem lehet ismét helyreállítani a bizalmat. A jegybank lépéseit indokolva elmondta, hogy a magas kamatszintet az infláció nem indokolja, ls az MNB nem akarja elhúzni a csökkentést, de csak olyan ütemben és mértékben mérsékli a kamatot, ahogy azt a piac elviseli. Hozzátette, hogy a jegybank korábbi, a válság hatására hozott döntéseinek eredményei már megmutatkoznak: normalizálódik az állampapír és deviza/forint piac is.
A bankok egyre ritkábban fordulnak az MNB-hez rövid devizaforrásokért, és a jegybank további intézkedéseken dolgozik a bankrendszer likviditásának növelése érdekében. Hozzátette, hogy hosszú távon a hitelezés csak a megtakarítások szintjének emelkedésével biztosítható, és valamennyi parlamenti pártot felelőssé tette a megtakarítási ráta csökkenése miatt. Simor András üdvözölte a költségvetési plafontörvény elfogadását, de hibának tartotta, hogy az önkormányzatokat felelős gazdálkodásra szorító paragrafusok kimaradtak belőle.
