Keleten a helyzet változatlan, és ez most jót jelent

Két-három évvel ezelőtt bukkantak fel turisták a keleti határszékekhez közel eső fürdőkben, így kiemelten Hajdúszoboszlón, Gyulán és Orosháza-Gyopárosfürdőn. Megérkezésükkor a belföldi idegenforgalom még virágzott, de ahogy beköszöntött a világgazdasági válság, egyre inkább elmaradtak a magyar vendégek. Ebben a helyzetben különösen felértékelődtek a Romániából érkező turisták a fürdők és a szállásadók számára. „Nem is tudom, mi lenne, ha nem jönnének a románok” – jelezte egy neve elhallgatását kérő Békés megyei panziótulajdonos.

Hogy néhány éve miért fedezték fel a román a magyarországi fürdőket, arra dr. Tokaji Ferenc, a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DARIB) elnöke adta meg a választ. Az akkor lendületben lévő román gazdaságban olyan jövedelemnövekedés következett be, ami ösztönzőleg hatott a románok utazási kedvére. A nyugati határszélhez közeli területekről (Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Szalonta, Temesvár és e városok környékeiről) nem pusztán azért jöttek a vendégek hozzánk, mert volt elkölteni való pénzük, hanem azért is, mert megfelelő minőségű fürdőszolgáltatást odahaza egyelőre nem találnak. A teljes képhez tartozik, hogy a határátlépés könnyebbé válása is jótékonyan hatott a fellendülő turistaforgalomra – tette hozzá a szakember. Ne felejtsük el, hogy az újdonság varázsa is hozta a határon túlról a vendégeket.

Mostanában sokan attól félnek, a Romániában bejelentett drákói megszorító intézkedések kedvezőtlenül hatnak a hazánkba érkező román vendégforgalomra. Általános sztrájkot hirdettek kelet szomszédunknál, hogy így tiltakozzanak az állami alkalmazásban lévők 25 százalékos fizetéscsökkentése ellen. (A nyugdíjakat a tervek szerint 15 százalékkal mérséklik, igaz, nem mindenkiét.) Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében Romániának 2,5 milliárd kell visszafognia a közkiadásokat, és ekkor lehet esély arra, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a 6,8 százalékot. (Még ez is nagyságrendekkel lenne rosszabb a hazai hiánycélnak megnevezett 3,8 százaléknál.)

Egyelőre apró jelei látszanak a visszaeső román vendégforgalomnak. Legalábbis ezt támasztja alá Békés megye két meghatározó jelentőségű fürdőjének, a Gyulai Várfürdő és az Orosháza-Gyopárosfürdő vezetőjének helyzetértékelése. Gyuláról „enyhe csökkenésről” kaptunk hírt, míg Orosháza-Gyopárosfürdő esetében a visszaesés féléves visszatekintésben 4 százalékos. Ezt Benkő Ferenc vezérigazgatótól tudtuk meg.

Mindkét fürdőben rekordot döntött a román vendégek száma a május elsejei hosszú hétvégén. A gyulai fürdő vendégeinek 80 (!), míg a gyopárosfürdőinek 30 százaléka érkezett a határon túlról. Mint Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő általános igazgatója elmondta: igazán pontos adatok azért nem állnak rendelkezésre, mert nemrégiben kezdték meg a vendégek irányítószám szerinti megkérdezését, és éppen ezért a korábbi évek idevonatkozó adatai hiányoznak. Meglátása szerint legfeljebb enyhe visszaesésről beszélhetünk, de ennek oka lehet az a speciális körülmény is, hogy Gyula két nagy befogadóképességű szállodáját uniós támogatással most alakítják át, így ezekben a hónapokban ezek vendégeket nem fogadnak.

Az általános igazgató kérdésünkre válaszolva elmondta: szerinte a hozzánk járó román turisták döntő többségét nem érinthetik az ottani megszorító intézkedések, vagy legalábbis nem olyan mértékben, hogy ez a magyarországi utak lemondásával járna együtt. Mindehhez Boros László Attila hozzátette, hogy a Várfürdőben található vendéglátósok is ezt a vélekedést erősítik. Kifejezetten jó vendégnek, sokat költő, és a kapott minőséggel elégedettnek ismerik Gyulán a román turistákat.

Ezt a képet némileg árnyalják Benkő Ferenc szavai, aki szerint többségében valóban a román társadalom (felső)középrétege jár a kelet-magyarországi fürdőkbe, de szerinte az ottani megszorító intézkedések mindenképpen hatással lesznek a fürdőlátogatók számára, mert a vendégkör egy része az alacsonyabb jövedelműek közül kerül ki.

Orosháza-Gyopárosfürdő egyik még meglévő hátránya, hogy helyben kevés a szálláskapacitás, így a román vendégek döntő többsége egy napra érkezik. Igaz, a változások egyik jele lehet, hogy román tulajdonos is épített már panziót a városban, ami kétségbevonhatatlan jele annak, hogy hisznek a település idegenforgalmi vonzerejében. Érdekes utalás volt a vezérigazgató szavaiban, hogy a Szegeden megnyílt Napfény Fürdő hatását egyelőre nem érzik. Ez a dél-alföldi fürdő üzemeltetői között gyakran megfogalmazott félelem volt az emiatt vendégvesztés lehetősége.

Tokaji Ferenc, a DARIB elnöke úgy véli, az a versenyelőny, ami a fürdőszolgáltatások terén jelenleg hazánké Romániával szemben, legfeljebb 4-5 évig tartható fenn. Temesváron hatalmas fürdő épül, a hírek szerint Kolozsváron is belevágnak egy nagy fejlesztésbe. Ami a hazai vizeket illeti, itt a makói fürdői idén elindult fejlesztési munkálatai rendezhetik némileg át a dél-alföldi fürdők látogatottságát. Bár a szakemberek reménykednek abban, hogy a fellendülő belföldi turizmus oldja a megnövekedett kínálat miatt felmerülő gondokat.

Lassan elillant az újdonság varázsa is, és a lej leértékelődése sem kedvez a román turisták hazákba érkezésének – tette hozzá a DARIB elnöke. (Ehhez hozzátehetnénk, hogy ez egyelőre nem olyan mértékű, ami aggodalmakra adhatna okot.)
Másként látja némileg a helyzetet Benkő Ferenc, aki szerint olyan szintű szolgáltatásokat nyújtanak a kelet-magyarországi fürdők, amilyenek a romániai fürdők még jó ideig nem fognak. „Romániának mi vagyunk Ausztria” – fogalmazott szimbolikusan a vezérigazgató, amiben kétségkívül sok igazság van. Hozzátette: kifejezetten minőségi a hozzájuk járó román fürdőlátogató, és mint ilyen itt is a minőséget keresi. De ugyanez mondható el a belföldi vendégekre is.

A helyzet tehát árnyalt, de azt le lehet szűrni belőle, hogy komoly aggodalomra egyelőre semmi ok. A látogatottsági statisztikák erre nem adnak okot.