Jövő évi költségvetés: újabb keretszámokat tudtunk meg

Az oktatásban a jövő évtől elindul a felsőoktatás és a közoktatás átalakítása szerkezeti és minőségi értelemben egyaránt - derül ki a szombaton beterjesztett jövő évi költségvetés általános indoklásából.

A büdzsé tervezete rögzíti, hogy az előző évhez viszonyított támogatásnövekedés az oktatáspolitika azon céljának megvalósítását teszi lehetővé, amely szerint biztosítani kell a társadalom tagjai számára a folyamatos tudásfejlesztést. A költségvetés tervezetében az államháztartás funkcionális kiadásai között az szerepel, hogy iskolai előkészítés és alapfokú oktatás támogatása 852 586 millióról 864 153 millió forintra nő, a középfokú oktatás támogatása 324 248 millióról 334 845 millióra, míg a felsőoktatás támogatása 433 12 millióról 474 628 millióra bővülhet. Az egyéb oktatási tételek 272 336 millióról 375 209 millióra nőnek.

A költségvetés tervezetében rögzítették, hogy a közoktatásban napjainkra szükségessé vált a meglévő szerkezet módosítása, a kisiskolák szerepének erősítése. Azok a kistelepülések, amelyek hátrányos helyzetbe kerültek, ugyanakkor a településen élők igénylik az óvodai és az általános iskola alsó tagozatához kapcsolódó feladatok helyben történő megszervezését, célzott többlettámogatást kell, hogy kapjanak az államtól az oktatás helyben történő megszervezéséhez, és meg kell teremteni ezen az intézmények újranyitásának feltételeit.

Annak érdekében, hogy az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság és az ellenőrzött minőség teljes körűen érvényesülhessen a nevelés-oktatási intézményekben, szükségessé vált a nemzet céljainak szolgálatába állított pedagógus életpályamodell megvalósítása. A nemzetközi kutatások is egyhangúan alátámasztják, hogy a legalkalmasabb jelöltek kiválasztását, pályára vonzását és megtartását, a munkájuk anyagi és társadalmi elismerését csak pedagógus életpályamodell garantálhatja. Ennek érdekében támogatni szükséges az ennek megvalósítását garantáló szakmai feladatokat - olvasható a büdzsében.

Verseny a helyekért

A felsőoktatásban 2011-ben felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeret csökken 2010-hez képest, amely nagymértékben erősíti az államilag finanszírozott helyekért folytatott versengést mind a diákok, mind a felsőoktatási intézmények körében, ezáltal hozzájárul a felsőoktatási ágazat minőségi színvonalának emelkedéséhez.

Az erősödő versenyhelyzet kapcsán a hallgatói motiváltság növekedésével lehet számolni, amely nagy valószínűséggel a - nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas - lemorzsolódási arány csökkenését fogja eredményezni. Mindezen hatások eredőjeként a támogatott keretszám csökkenése várhatóan nem eredményezi majd az adott korcsoporton belül felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának csökkenését - állapították meg.

Ugyanakkor az államilag támogatott keretszámon belül nő az aránya többek között a természettudományos, a műszaki, valamint az orvos- és egészségtudományi képzéseknek, ezzel hozzájárulva a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztése szempontjából nagy fontosságú képzések megerősítéséhez. Az államilag támogatott keretszám abszolút értékben történő csökkentésére jellemzően a munkaerő-piaci visszajelzések alapján indokolt képzési területeken került sor, így például a bölcsészet-, a társadalom-, illetve a gazdaságtudomány terén.

A tervezet rögzíti többek között, hogy a felsőoktatásról szóló törvény alapján a 2011. január 1-jétől az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 forint/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 forint/év. A kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 forint/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 forint/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 forint/év.

A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 230 000 forint/év minden gyermek után.

Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2011-ben hitelforrások nélkül több mint 3.100 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén - mintegy 1.130 milliárd forintot biztosít, amely a 2010. évi korrigált előirányzat 104,5 százaléka.

A kormány által szombaton benyújtott jövő évi büdzsé általános indoklása szerint a központi költségvetés kompenzálja az önkormányzatok számára az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele, illetve a vállalkozások kommunális adójának eltörlése kapcsán kieső önkormányzati bevételeket. Az önkormányzati feladatellátásban - jellemzően a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás területén - jelentkező létszámbővülés forrását is támogatásnövekmény biztosítja.

A 2010-ben elindult, a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása mellett új támogatási cél a települési önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások tulajdonában, fenntartásában lévő iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése, felújítása, valamint az ART mozik technikai korszerűsítése.

A költségvetési törvény tervezete javaslatot tesz helyi önkormányzati fejezeti tartalék létrehozására - közölte az

Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásának feltételrendszere az elmúlt években folyamatosan szigorodott, a döntés-előkészítés egyre inkább szem elől tévesztette a települések valós pénzügyi helyzetét, így egyre kevesebb önkormányzat vált jogosulttá az alanyi támogatásra. Az egyéb támogatásból pedig egyre több önkormányzat részesült. Indokolt ezért a két támogatási jogcím összevonása a javaslat szerint.

Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmai és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás.

Adósságfinanszírozás

Jövőre összesen 4 milliárd euró piaci alapú devizaadósság jár le, ebből 2 milliárd euro devizakötvény, 2 milliárd euró uniós hitel, amit 4 milliárd euró deviza kibocsátással kíván az adósságkezelés finanszírozni - derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az államadósság finanszírozása továbbra is jelentős hányadot, 7,7 százalékot képvisel a költségvetés kiadásai között. A 2011. évben a kamatkiadások GDP arányos mértéke az államháztartás mérséklődő hiánya, az ismét kedvező irányba változó hozamszintek, valamint az árfolyam stabilizálódása következtében csökken.

A javaslatban olvasható: a nemzetközi tőkepiaci válság hatására jelentősen át kellett értékelni a kockázatokat, figyelembe véve a megváltozott finanszírozási mozgásteret is. A hagyományos piaci kockázatok, a kamat- és devizaárfolyam-kockázaton túl kiemelt fontosságot kapott a megújítási és finanszírozási kockázat kezelése.

A törvényjavaslat szerint 2011-ben cél a forintpiac stabilitásának megőrzése, a piaci likviditás erősítése és a teljeskörű piaci finanszírozás visszaállítása.

A jövő évben a tervek szerint a forint kibocsátások szerepe meghatározó lesz, ugyanakkor az ország devizatartalék igényének biztosítása, illetve a külföldi befektetői bizalom megtartása érdekében a piaci devizalejáratokat (beleértve a lejáró kvázi-piaci, kötvénykibocsátással finanszírozott uniós hitelt is) piaci deviza-kibocsátással kívánja biztosítani az adósságkezelés.

2011-ben továbbra is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, amelyektől 800 millió euró (224 milliárd forint) külföldi finanszírozási forrás bevonását jelenti majd a kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához.

A nettó forint kibocsátáson belül meghatározó lesz a hosszú forrást jelentő államkötvény értékesítés, a diszkontkincstárjegyek szerepe kismértékben növekszik, a közvetlen lakossági értékesítés stagnál majd - derül ki a törvényjavaslatból.

Új struktúrában az állami vagyon

Az állami vagyongazdálkodás feladatainak ellátása már az idén differenciáltabbá vált a törvénymódosítások nyomán, ezt az Országgyűlés honlapján szombattól olvasható költségvetési törvényjavaslat is tükrözi. A differenciálódás ellenére a kormány az egységes költségvetési elszámolási szabályok alkalmazását ígéri a vagyongazdálkodási műveletek során.

A feladatok átstrukturálása azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) által ellátott tulajdonosi joggyakorlói feladatok 2010. június 17. óta megoszlanak az MNV és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) között. Szeptembertől pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez került a földvagyon.

Az úgynevezett vagyonfejezet a nemzeti fejlesztési miniszter felügyelete alá tartozik. A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerint a Nemzeti Földalapba (NFA) tartozó vagyon felett a tulajdonosi jogokat a vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet útján.

Az állami vagyongazdálkodási feladatok kapcsán felmerülő kiadások együttes mértéke 92 milliárd forint, amely takarékos gazdálkodást követel a vagyonkezelő szervezetektől - húzza alá a kormány a törvényjavaslat indoklásában. Az együttesen 42,6 milliárd forint összegű bevételek alapvetően a vagyon hasznosításából származnak, az értékesítési bevételek tervezett összege viszonylag csekély, tekintettel az ingatlanpiac visszaesésére.

Az MNV és az MFB körébe tartozó állami vagyon hasznosításával, kezelésével kapcsolatban a jövő évi büdzsé 36,649 milliárd forint bevételre számít, amelynek nagy részét, 22,9 milliárd forint osztalékbevételből várja a kormány. A kiadások egyidejűleg 77,512 milliárd forintra rúgnak a törvényjavaslat szerint.

Értékesítési bevételek

Az értékesítési bevételek között csak ingatlanok és egyéb eszközök eladásával terveznek, megközelítőleg 4 milliárd forint értékben, és a koncessziós díjak is - ideértve a szerencsejáték és infrastruktúra koncessziókat - meghaladják együttesen a 3,9 milliárd forintot. A vagyonkezelői díjból keletkező bevétel pedig 2,3 milliárd forint.

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokon belül ez egyik legjelentősebb tétel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetés, amelynek célja az állami tulajdoni részesedés növelése, ez megközelíti a 14,37 milliárd forintot. Ezt az MFB hasonló kötelezettségei 2,5 milliárddal fejelik meg. Az állami tulajdonú társaságok támogatására jövőre az MNV 1,4 milliárd forintot, az MFB 3 milliárd forintot fordít.

A korábbi értékesítések kapcsán jelentkező terhek között 7,5 milliárdot terveznek az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására, egyes bírósági döntések alapján pedig több mint 1,9 milliárd forintot kifizetésével számol a kormány. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltása jövőre még mindig 2,3 milliárd forint költséggel jár.

A tulajdonosi joggyakorló szervezetek közül az MNV Zrt. működését 8 milliárd forinttal, az MFB Zrt.-t 870 millió forinttal támogatja a költségvetés - írta az InfoRádió honlapja.

A Nemzeti Földalappal kapcsolatos fejezet bevételi oldala 8 milliárd forintot tartalmaz, amelyet 5,5 milliárdos haszonbérleti díjból, 2,5 milliárdot pedig termőföld és egyéb ingatlan értékesítéséből várnak. A 14,5 milliárdos kiadási oldal legnagyobb tétele a 10,9 milliárd érétkű életjáradék kifizetése a termőföldért cserébe. Az állami ingatlan felmérésére 1,5 milliárdos költséget terveznek.