Hosszabb idő kell az ingatlan eladásához

„Az infláció és az energiahordozók tartósan magas ára, valamint a jelenlegi gazdasági klíma együttesen hat az ingatlanpiacra, és ezek a folyamatok lassítják az egyébként is lomha nyári tempót” – ismertette az Otthon Centrum (OC) országos összegzésének legfontosabb megállapítását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető elmondta, az OC közreműködésével ebben az évben értékesített ingatlanok esetében minden lakástípusnál nőtt a forgási idő, vagyis a vásárlók lassabban döntenek, és az ingatlanok a korábbinál hosszabb időt töltenek a piacon. A féléves adatok alapján legjobban a téglalakások tartják magukat: az értékesítési átlag 93 nap, ami csak két nappal több az előző évinél. Ezzel szemben a panellakások 79 napos forgási ideje már jelentősen, három héttel hosszabb a 2022-es átlag értéknél.  A családi házak idei, 150 napos értékesítési átlaga ugyancsak két héttel hosszabb a tavalyinál. 

Továbbra is panelt lehet a leggyorsabban eladni, hiszen a városlakók számára ez a leginkább megfizethető lakhatási megoldás, de a többi ingatlantípussal szembeni előnye jelentősen zsugorodott.

Az átlagos 79 naphoz képest kedvezőbb érték jellemzi Budát (72 nap) és a régió központokat (73 nap), míg a külső pesti kerületekben és a kisebb megyei jogú városokban átlagos, az agglomerációban és a kisebb településeken valamivel magasabb (90 napos) átlagot mért az OC.

Ugyanakkor az is kiderült, hogy nem csak országos átlagban, hanem minden településtípus esetében is nőtt az értékesítési idő.

A háromhetes átlaghoz képest a megyei jogú városokban egy héttel, az agglomerációban és Budán két héttel hosszabb időt tölt a piacon az ingatlan. A főváros pesti részein, illetve a kisebb városokban valamivel lassabb a tempó, és egy hónappal hosszabbodott az értékesítéshez szükséges idő. 

A téglalakásokat hagyományosan a panel után a második leggyorsabban lehet értékesíteni. Az átlag 93 nap, de a megyei jogú városokban ennél kevesebb is elég (84 nap), és Budán, illetve a belvárosban is az átlag alatti idősáv (90 nap) jellemző. A hat régióközpontban és a külső pesti kerületekben egy nappal kell több a sikeres tranzakcióhoz (94 nap), míg az agglomerációban már egy héttel az átlag fölötti (100 nap), a kisebb városokban ennél is hosszabb idő (110 nap) az irányadó.

Bár az értékesítési idő országosan számottevően nem változott, azonban a településtípusok között ellentétes folyamatok alakultak ki. A kisvárosokban 25 nappal, vagyis jelentősen nőtt az értékesítési idő, ami annak tudható be, hogy arányaiban több rosszabb állapotú ingatlan került a piacra. Ezzel szemben a belvárosban 11 nappal csökkent az ingatlanok eladásához szükséges idő. 

Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő és ez a kategóriában tapasztalható 150 nappal idén sincs másként. A legkevesebb ideig Budán vannak a piacon a családi házak (114 nap), de külső Pest és Pest vármegye is az átlag alatt van (140 nap). A vidéki városokra az országos átlag jellemző, míg a kisebb településeken a 160 nap feletti norma kedvezőtlenebb értékesítési  lehetőségeket mutat.

„Mindez nem meglepő, mivel a hazai lakásállomány minősége a vidéki, kisebb településeken a legrosszabb, miközben az utóbbi hónapokban az ingatlan állapotának és minőségének szerepe felértékelődött a vásárlók szemében, ezért a rosszabb állapotú ingatlanok eladási ideje jelentősen nőtt” – magyarázta a folyamatokat Soóki-Tóth Gábor. 

A használt házak esetében 12 nappal nőtt az értékesítési idő. Ez a fővárosban kevesebb, ahol egy héttel nőtt a forgási idő, míg ez a mutató Pest vármegyében két héttel hosszabbodott. A vidéki településeken a háromhetes növekedés ugyancsak a lakásállomány általános minőségével van összefüggésben és a jobb állapotú ingatlanok esetében az eladási idő kisebb mértékben nőtt. 

(Kiemelt kép: a VIII. kerületi Corvin sétány egy részlete 2020. januárjában. Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József)