Így változnak a közüzemi számlák

November elsejétől egyszerűbb közüzemi számlákat kapnak majd a fogyasztók, hogy érthető legyen, mi áll rajta.

2010. április 16., 06:21

A közüzemi számlákon olyan nehezen értelmezhető tételek is szerepelnek, mint például: fémipari szerkezet átalakítása, rendszer szintű szolgáltatási díj, villamosipari nyugdíjas dolgozók hozzájárulása, épületrész melegvíz készítésű célú hődíja. Bár jogszabály írja elő, hogy az elszámolásban a szolgáltatóknak milyen díjakat kell feltüntetniük, a fogyasztóvédelmi szervezetek már több mint két éve próbálják elérni, hogy a lakosságnak csak a szükséges adatokat küldjék ki. Ősztől talán lesz változás: a Magyar Közlönyben most megjelent rendelet előírja, hogy milyen adatokat kell mindenképpen kiemelni a számlán. Ilyenek a fogyasztó azonosítására szolgáló adatok: név, cím, szerződésszám-, a fizetendő összeg, illetve a fizetési határidő – jelentette az

MR1 Kossuth Rádió .

Boross Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs igazgatója elmondta: a kormány által elfogadott közüzemi fogyasztóvédelmi csomag előírásait már most is teljesítik, ilyen például a két napon belüli visszakapcsolási kötelezettség. Eitmann Norbert, a Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint teljesen új jogszabályra lenne szükség; az egész közüzem területét át kellene vizsgálni a számlázástól, a fizetési módoktól kezdve a fizetési tételekig.

Balogh Róbert, a Főtáv szóvivője azt hangsúlyozta: egy egyszerűbb számla bizalmat teremt a fogyasztóban, szerinte egy megbízhatónak tartott, átlátható számlát könnyebben fizet ki a fogyasztó.

A szándék tehát, úgy tűnik azonos: egyszerűbb számla, könnyebb érthetőség. És talán ezúttal lesz is némi változás, ami a nyugat-európai országok gyakorlatához közelíthet. Svédországban például csak a fogyasztásért és a hálózat használatáért kell fizetni, más tételek nem is szerepelnek a számlán.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.