Így manipulálnak minket a GDP-adatokkal
A statisztikai számokkal való manipulálás iskolapéldája volt, ahogy a kormány és az ellenzék gyökeresen eltérően kommentálta a legfrissebb GDP-adatot. Az egyik oldal gyorsuló növekedésről, sikeres gazdaságpolitikáról, míg a másik gyenge teljesítményről, leszakadásról beszélt. Mit mutatnak valójában az adatok, és azok alapján mire számíthatunk?
Nincs könnyű helyzetben a gazdasági elemzésekben járatlan, de a tényekre kíváncsi ember, ha a statisztikai adattömegben el akar igazodni. A tisztán látást tovább nehezíti, hogy az adatokat a a különböző politikai erők a saját érdekeiknek megfelelően manipulatívan magyarázzák, igazítva azokat az éppen aktuális üzeneteikhez. Ezt könnyen megtehetik, mert egyrészt a statisztikában az a szép, hogy mindenki találhat magának neki tetsző részadatokat, másrészt a propagandával megcélzott tömegek döntő többsége nem rendelkezik a szükséges felkészültséggel ahhoz, hogy korrekten értelmezni tudja a számhalmazt. Így aztán ki-ki a számára szimpatikusabb párt kommentárjait hiszi el, azaz a valóság helyett a kommentárok ragadnak meg a fejekben.
Mindebből következően már nem az számít, mi az igazság, hanem az, ki tud jobban és hangosabban manipulálni. Erre számtalan példát találunk az elmúlt években, de elég, ha csak a második negyedévi gazdasági növekedésről szóló jelentés tálalását nézzük. A számok látszólag magukért beszélnek: a naptári hatás kiszűrése után az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos, éves összehasonlításban pedig 0,2 százalék volt a nemzeti össztermékünk növekedése. A problémák már itt kezdődnek, mert a szezonális és naptári hatás kiszűrése nélkül más adatok jönnek ki, éves szinten például 0,5 százalék emelkedés mutatkozott, ami ugye jobbnak tűnik, mint a szerény kéttized. A gazdaság tényleges teljesítményét azonban a kiigazított adat jelzi, hiszen nem mindegy, hogy például hány munkanap volt az adott időszakban, és az mennyivel több vagy kevesebb az előző évinél.
Ennél is fontosabb, hogy egy-egy adat önmagában nem értelmezhető, a trendek érzékeléséhez hosszabb időszak kell. Ha a második negyedéves mutatót az előző negyedév adataihoz mérjük, azt látjuk, hogy ahhoz képest éves szinten nyilvánvaló a javulás – 0,2 százalékos plusz a 0,9 százalékos mínuszhoz képest –, negyedéves alapon azonban romlott a helyzet – a 0,6 százalékos bővülés 0,1 százalékra csökkent. Itt jön be még egy fontos tényező, a bázishatás: a tavalyi második negyedév kiugróan rosszul sikerült, ahhoz képest nem volt nehéz javulást elérni, az idei első, jobban alakuló negyedévhez viszonyítva azonban már csak stagnálás volt.
Az sem mindegy, hogyan áll össze a GDP-adat, mit mutatnak az egyes ágazatok. Ha ennek alapján elemezzük a mutatókat, azt látjuk, hogy tavalyhoz képest a kedvező időjárásnak köszönhetően a mezőgazdasági termelés ugrott meg mintegy 15 százalékkal, ami önmagában kb. fél százalékkal emeli az összterméket. Emellett az építőipar teljesített még jól, méghozzá az uniós finanszírozású beruházások miatt. E hatások nélkül a GDP esett volna, azaz minden más ágazat csökkenő tendenciát mutatott, ami egyébként az ipari termelési és fogyasztási adatokból is jól látszik.
