Így játszhatják ki a szabályokat a kormányközeli cégek

Az EU által nyújtott földalapú normatív támogatás új elosztási rendjének hivatalos magyarázata az volt, hogy a nagy területen gazdálkodó vállalkozások túl nagy arányban részesülnek a pénzekből, ezért azokat a kisebbek számára akarják átcsoportosítani. Ennek nyomán 1200 hektár felett már egyáltalán nem jár a támogatás, a kicsik viszont többletpénzhez juthatnak.

Ez látszólag igazságosabb rendszer, viszont figyelmen kívül hagyja a realitásokat: a magyar agrárium igazán versenyképes részét a nagygazdaságok jelentik, ők adják a termelés több mint felét és az export négyötödét. A kis földterülettel rendelkező gazdálkodók hiába jutnak némileg több pénzhez, az nem elegendő a hatékonyságot javító beruházásokhoz, és nagy többségük nem is éri el az ehhez szükséges területnagyságot. Nem véletlen, hogy a földalapú támogatás nagy része nem gazdagítja az agráriumot, hanem a jogosultak felélik azt. Így fordulhat elő, hogy a magyar mezőgazdaság tavaly összesen 735 milliárd forint uniós pénzt kapott, miközben a teljes termelési értéke 1200 milliárd körüli volt!

A jól működő nagyvállalkozások számára viszont érzékeny veszteség az a több tízmilliárd forint, amit évente most elveszítenek. Azaz mégsem mindenki veszíti el, amit egy ügyes kiskapu tesz lehetővé. A törvény kijátszásának legegyszerűbb módja az, ha a nagyvállalkozás formailag osztódik, olyan jogutódokat hoz létre, amelyek egyenként 1200 hektárnál kisebb földterülettel rendelkeznek. Az idevágó uniós és hazai törvények erre is gondoltak, ezért az ilyen jogutódokat nem egyenként, hanem együttesen veszik figyelembe, azaz hiába az osztódás, nem juthatnak több pénzhez.

Azaz mégis: egy most megjelent minisztériumi rendelet szerint ez az előírás nem vonatkozik azokra a jogutódokra, amelyek 2014 november elseje előtt jöttek létre, és kijelentik, hogy isten bizony nem pénzszerzési céllal alakították őket. Akik tehát idejében tudtak a támogatás elosztásának változása utáni kiskapuról, és léptek, azokat nem éri veszteség, akik viszont nem voltak ilyen szerencsés helyzetben, bizony rosszul jártak. Ne lepődjünk meg, ha a tűzhöz közeli vállalkozások kaptak jókor fülest arról, hogy lesz ez a trükk, érdemes elébe menniük. Miközben tehát Orbánék nagy hangon hirdetik a harcot a „zöld bárók” ellen, arra azért vigyáznak, hogy a hozzájuk közel állókat ne érje veszteség.

A törvényi kiskapuk nyitása máshol is tetten érhető. A vasárnapi zárva tartás agyament ötlete állítólag a KDNP nevű társpárttól ered, azzal a remek érvvel, hogy az emberek ne dolgozzanak a pihenőnapon, legyenek inkább a családjukkal. Hogy ez miért pont a kereskedelemben fontos, miért nem az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az egészségügyben, a médiában, a szórakoztatásban, a vendéglátásban stb. stb., ne kérdezzük, ésszerű magyarázat nincs rá.

Azazhogy mégiscsak van: megtudtuk a CBA-hálózat fő tulajdonosától, aki egy interjúban felvállalta, hogy ő ötölte ki a vasárnapi zárat, és lobbizott mellette. Utólag persze már bánta nagy őszinteségét, azt állítva, hogy félreértették a szavait – különös, hogy a Fidesz környékén milyen gyakran hivatkoznak erre. Annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy a vasárnapi korlátozás egyértelműen a franchise-rendszerben működő CBA-nak kedvez, mert sok boltja esik kívül a korlátozáson.

Amelyek mégsem, a jelek szerint egy kiskaput kihasználva kinyithatnak vasárnap. Mindössze annyi kell, hogy piacnak nyilvánítsák magukat, amihez néhány termelői árusra és mellékhelyiségre van csupán szükség. Ez a lehetőség elvileg minden cég számára adott, de van egy bökkenő: a piaccá nyilvánítást a helyi hatóságoknak jóvá kell hagyniuk, és ők dönthetik el, kik felelnek meg a kritériumoknak, és kik nem. A hivatalos szerveknél a mérlegelés pedig, mint azt nálunk ezernyi példán látjuk, nem feltétlenül objektív szempontok alapján zajlik, lásd mondjuk az állami és önkormányzati megbízásokat, a földmutyikat vagy éppen a dohány- és szerencsejáték-koncessziókat.

Ha már ez utóbbiaknál tartunk: még kiskapuk sem kellettek ahhoz, hogy nemrég a teljes dohány-nagykereskedelmet átjátsszák a kormányközeli Continental vezette konzorciumnak, amely kemény évi százmilliós díjat fog fizetni egy közel százmilliárdos piacért. A reklámadó kapcsán a költségvetési bevétel igényére hivatkozó kormány csuklóból visszadobta egy másik jelentkező potom hatmilliárdos koncessziós díjajánlatát, pedig az nagyságrendileg éppen kiválthatta volna a sajtószabadságot veszélyeztető reklámadót.

Ezek után szinte magától értetődik, hogy ugyanaz a két érdekeltség nyithat online kaszinót, méghozzá külön díj nélkül (!), amelyik a normál kaszinók koncesszióját is elnyerte. Jól jön majd nekik ez a kis plusz, hiszen éppen csak vegetálnak, Vajna úr kaszinói is csupán hétmilliárd forint nyereséget produkáltak tavaly. Ez a szerény eredmény érthetővé teszi, miért kap közel hárommilliárdos adókedvezményt az államtól...