Igazán siralmas adatokkal jött ki az MNB idei Versenyképességi jelentése
Szinte minden szempont alapján Magyarország áll az utolsó előtti helyen.
Több hónapos várakozás után ismét megjelent az Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentése. A jelentés célja, hogy átfogó és hiteles képet adjon Magyarország versenyképességéről, ez mutatja be, hogy Magyarország a 18. helyen áll Európán belül.
Több területre lebontva az országunk egész jó helyen áll, viszont akadnak olyanok is, amelyben
elképesztő lemaradást produkált Magyarország, mint például az oktatás és az egészségügy terén
– áll a jelentésben.
A jelentés szerint elhízásban Magyarország jár élvonalban, 2016-ban a lakosság több, mint 25 százalékának volt magasabb a testtömegindexe a megengedettnél, ez a harmadik legmagasabb arány Magyarországon. Ebben a kategóriában csak Málta és az Egyesült Királyság körözött le minket. Mivel az Egyesült Királyság kilépett időközben az Európai Unióból, így az elhízás versenyében ezüstérmesek vagyunk – írta a jelentéssel kapcsolatban a Napi.hu összefoglalója.
A második helyet tudhatjuk be magunknak abban a kategóriában is, amelyben szempont a viselkedésből fakadó halálozás volt. Magyarországon
a halálozások 47 százaléka köthető valamilyen viselkedési kockázathoz.
A kiadvány kitér a várható életévek számára is, amelyben 2019-ben a nők esetében elérte az európai uniós országok átlagát, azonban a férfiak esetében még növekedési tartalék figyelhető meg ezen a téren. A magyar nők átlagosan 62,8, míg a férfiak 60,7 évet töltenek egészségben, ami 1 éves emelkedést jelent a nők és 0,3 éves emelkedést a férfiak esetében az előző évhez képest.
A jelentés nem hagyja szó nélkül az oktatás helyzetét sem. 2017-ben Magyarország a GDP 3,9 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami megfelel a többi visegrádi ország átlagának, azonban enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (4,3 százalék). Az állami kiadások mértéke hazánkban 3,3 százalék, az uniós átlag ennél magasabb, 3,9 százalékos. A magánforrások szerepe magasabb Magyarországon mint a nemzetközi átlag, vagyis sokan fizetnek az oktatásért.
A kiadvány megjegyzi, hogy Magyarországon a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke több mint 75 százalékkal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között. E mutató javítása, azért is lenne lényeges, mivel azok a fiatalok , akik nem rendelkeznek középszintű vagy szakképzettséggel, sokkal nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon illetve közülük sokan lesznek hosszú távon inaktívak.
A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába, ugyanakkor a hazai felsőoktatásban tanuló külföldi diákok aránya meghaladja az átlagos uniós szintet.
(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: Unsplash)
