Hullámvasút a tőzsdéken: most fenn, máskor lenn
Napok óta a bika uralkodik a nemzetközi tőzsdéken. A sokáig húzódó pesszimizmus után most optimistára váltott a befektetői hangulat világszerte, pedig ennek ugyanúgy nehéz megtalálni a racionális okát, mint a korábbi borúlátásnak. Magyarázgatni persze mindent lehet, de szembe kell néznünk a ténnyel: a hullámvasút mozgását egyre inkább pszichikai tényezők határozzák meg, ezért a tőzsdézést csak erős idegzetűeknek ajánljuk.
A mai napon folytatódik a tőzsdeindexek növekedése hazánkban éppúgy, mint Európában és a többi kontinensen. Kivételt csak Kína jelent, de ott elemzők szerint a földrengés közvetlen hatásáról van szó, a gazdasági folyamatokat a természeti katasztrófa nem fenyegeti. A piac már nagyon ki volt éhezve a jó hírekre, mert a részvényárak általános csökkenése túl sok veszteséget okozott. Az árfolyamok még így is elég messze vannak a néhány hónappal ezelőttitől, de egyre többen remélik, hogy a negatív trend végre megfordul. Márpedig ha ezt elegen akarják, be is fog következni. A világ pénzpiacait ugyanis alapvetően hangulati elemek mozgatják napról napra. Ha nincs valóban komoly gazdasági világválság, akkor csupán a kereslet és kínálat változásával nem magyarázhatjuk az indexek jelentős kilengését.
Az elmúlt hónapokban a hangulat rossz volt, amit a jelzálogpiaci válság, az amerikai gadaság növekedésével kapcsolatos bizonytalanságok, a dollár gyengülése, az olajárak elszabadulása indokolt. De ha a felszín alá tekintünk, mindezek a tényezők nem csökkenthették olyan mértékben a tőzsdén jegyzett cégek értékét, amennyire ez részvényeik árfolyamában meglátszott. A szakértők egyik kedvenc érve, hogy az árfolyamok túl vagy alul értékeltek, viszont senkisem vállalkozik arra, hogy megmondja, mi a reális érték. Ha egy részvény a tőzsdén a névértéke tíz-hússzorosán mozog, biztosak vagyunk abban, hogy valóban annyit ér, miközben osztalékot alig fizetnek utána? Az árakat ténylegesen az határozza meg, mennyi pénz áramlik a tőzsdékre: ha sok, majdnem minden drágul, ha kevés, minden olcsóbb lesz. Ez persze az egyes ágazatok helyzetétől is függ, a pénzek egyik szektorból a másikba is áramolhatnak. Leegyszerűsítve tehát az egész olyan, mint egy luftballon, ha fújják, dagad, ha kieresztik a levegőt, megy össze, sőt nagyon rossz esetben ki is durranhat.
A folyamatok követését nehezíti, hogy ma már a pénz és tőkepiac egy virtuális világ. Melyik tőzsdei befektető látott utoljára igazi vállalati részvényt? Bárki résztulajdonos lehet bármely jegyzett cégben anélkül, hogy annak értékpapírjait kézbe venné. Ma már minden az egész világot behálózó számítógépes rendszereken keresztül történik, így nem csupán rendkívül felgyorsulnak a történések, de sokkal szubjektívebbé is válnak. A befektetéssel foglalkozó brókerek végső soron egymást figyelik, illetve a nagy alapok mozgását követik vagy a néhány befolyásos elemző cég jóslataira alapoznak. Így egy kezdetben elszigetelt hangulati váltás gyorsan általánossá válhat. Ezt a legnagyobb piaci szereplők, leginkább az óriás amerikai befektetési alapok ki is használják: manipulálni tudják az árfolyamokat és ezzel jelentős nyereségre tehetnek szert. /Ez persze nem csak a pénzpiacra igaz, sok szakértő az olajárak elképesztő és semmilyen racionális okokkal nem magyarázható emelkeddését is tudatos manipulációval magyarázzák./
Örülhetünk tehát a tőzsdei emelkedésnek és bízhatunk benne, hogy folytatódni fog, de ha részvényekbe fektetünk, ne feledjük, hogy a hangulat könnyen változhat. Aki pedig nem bírja a hullámvasutat, inkább ne üljön fel rá.
