Helyreigazító közlemény
A 2015. augusztus 9-én megjelent, Kínos: semmi nem lett Orbán nagy ígéretéből című írásunk szó szerint ismertette a Demokratikus Koalíció közleményét. Erre reagálva a Központi Statisztikai Hivatal az alábbi helyreigazító közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz.
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
A 2015. augusztus 9-én megjelent, Kínos: semmi nem lett Orbán nagy ígéretéből című cikkük alábbi két mondata olyan állítást tartalmaz, amely hamis képet fest a Központi Statisztikai Hivatal működésével és az általa gyűjtött adatokkal kapcsolatban, rontva ezzel a hivatal imázsát, jó hírét:
„A KSH trükkök százaival sem tudta elérni, hogy legalább a fele, legalább papíron meglegyen. A jelenlegi számításba ugyanis beleszámít az állam által fizetett közmunka és a magyarok külföldi munkahelyei is.”
Felhívjuk figyelmét arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal politikai hatásoktól mentesen, a rá nézve kötelező érvényű hazai és nemzetközi jogszabályoknak, az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének, illetve az ENSZ Közgyűlése által elfogadott, A hivatalos statisztika alapelveinek megfelelően folytatja tevékenységét, amely garancia a szakmai függetlenségre, valamint a pártatlan és objektív működésre.
Hivatalunk valamennyi adatgyűjtése, így a foglalkoztatási statisztika is megalapozott módszertani háttérrel rendelkezik, mely a cikk állításával ellentétben évek óta nem változott. A foglalkoztatás mérésére elsődlegesen az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) által kidolgozott és az Európai Unió által harmonizált, a tagországokban kötelezően alkalmazott módszertan szerint végrehajtott Munkaerő-felmérés (MEF) szolgál.
A felmérést a KSH 1992 óta hajtja végre, és havi, negyedévenkénti, illetve évenkénti adatokat tesz közzé a felnőtt népesség gazdasági aktivitásáról, minden esetben a vonatkozó módszertan ismertetésével. A felvétel reprezentatív, mintegy 50 ezer ember válaszai alapján becsüljük a 15–74 éves népesség aktivitását. E módszertan szerint az uniós tagállamokban foglalkoztatottnak számít, aki a kikérdezést megelőző egy hétben legalább egy óra jövedelemszerző tevékenységet folytatott (vagy munkájától ideiglenesen volt távol: szabadságon volt, beteg volt, tanult stb.). E fogalmi rendszer egységes használata lehetővé teszi a foglalkoztatás alakulásának a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától független megfigyelését, valamint a korrekt nemzetközi összehasonlítást.
Az Eurostat hivatalos adatközlései, így az Európa 2020 Stratégia európai és hazai céljainak mérése is e felvétel eredményein alapul.
Mint az a cikkben is olvasható, a KSH által publikált foglalkoztatotti létszámadatok – a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – tartalmazzák mind a közfoglalkoztatottakat, mind azon külföldön dolgozó személyeket, akiket az adatszolgáltató háztartás háztartáshoz tartozónak deklarál. Ez utóbbi csoportba azon személyek tartoznak, akik vagy napi rendszerességgel ingáznak, vagy pedig időszakosan dolgoznak külföldön, és jövedelmükkel az adatot szolgáltató háztartás megélhetéséhez hozzájárulnak. Az adatok viszont – a felvétel sajátosságaiból adódóan – nem tartalmazzák azon külföldön dolgozó személyek adatait, amelyek esetében valamennyi háztartástag külföldön tartózkodik, mivel ez nem célja a felmérésnek. Ugyanígy nem szerepelnek az adatokban azok a nálunk dolgozó külföldi állampolgárok (pl. romániai vagy szlovákiai munkavállalók) sem, akik hazajárnak, mivel ők saját országuk statisztikáiban szerepelnek.
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy mind a közfoglalkoztatottak, mind a külföldön munkát vállalók számbavétele korábban is e módszertan szerint történt, és mivel mindkét kategória részét képezte a foglalkoztatotti összlétszámnak, nem volt módszertani változás e tekintetben sem.
