Harmincnyolc évig tartana ellenőrizni, hogy a cégek betartják-e a kötelező béremelést

A gazdasági szereplőket meglepetésként érte a minimálbér és a bérminimum brutális emelése, egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a munkaadók trükköznek a beosztásokkal, hogy kevesebbet kelljen fizetniük – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) alelnöke a Klubrádiónak.

2017. február 7., 12:28

Székely Tamás szerint további problémát fog okozni a vállalkozásoknak, hogy a minimálbérnél kicsit jobban keresők is számítani fognak a béremelésre. Ha ezt a szakszervezetek nem tudják kikényszeríteni, akár sztrájkokra is sor kerülhet. A munkavállalók csak úgy járnak jól a béremeléssel, ha továbbra is szabályosan foglalkoztatják őket – ehhez viszont jól működő munkaügyi ellenőrzésekre lenne szükség.

A szakszervezeti vezető úgy látja, az ügyeskedés a műszakbeosztásoknál és a munkakörcseréknél jelenik meg egyre gyakrabban. Leszögezte: a munkavállaló, ha tisztességesen foglalkoztatják, jól jár. Mint mondta, azért is fontos, hogy ne legyen kiskapu, mert az versenyhátrányt jelent azon munkáltatók számára, akik tisztességesen foglalkoztatják a dolgozókat. Az államnak rendkívül fontos feladata lenne, hogy kellő hatékonysággal fellépjen a kiskapukat kereső vállalkozásokkal szemben.

A teljes munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzést kormányhivatali szintre degradálták, amiből az következik, hogy nem lesz nagy foganatja a kötelező béremelésnek. Ha elkezdenék a cégeket sorra ellenőrizni, akkor harmincnyolc évet venne igénybe, hogy minden egyes vállalkozásra sor kerüljön – mondta Székely Tamás a Klubrádiónak.