Végleg megtorpanni látszik a globalizáció a világgazdaságban
A hosszú, szabadkereskedelmi periódus után 2009-től egyre bővülő intenzitással lassul le a globalizáció folyamata a világgazdaságban. Ez derült ki a Roland Berger elemzőcég legújabb kutatásából. A gazdasági termelékenység erőközpontja eközben egyre inkább Kelet-Ázsia felé látszik elmozdulni nyugatról.
Új elemzéssel jelentkezett a globalizáció legújabb folyamataival kapcsolatban a Roland Berger elemzőcég Trend Compendium tanulmánysorozatában. Magyar nyelvű összefoglalójukból kiderül, a makroszintű gazdasági adatok elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy
a globalizáció lassulása, más néven a deglobalizáció folyamata a 2020-as évektől jelentősen felerősödött.
Mint, ahogy azt Schannen Frigyes elemző, a Roland Berger magyarországi partnere írta, „Az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme az 1980-as évek közepétől kezdve jelentős lendületet szerzett, de ez a lendület a világgazdasági válság óta egyre lassul. Emellett a protekcionizmus és a kereskedelmi beavatkozások is hatással vannak a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra: gyengülnek az ellátási láncok, különösen a fejlett gazdaságokban. Megfigyelhető a regionális értékláncok erősödésének tendenciája is”
Ezzel együtt rámutatott, „az FDI-k, azaz a közvetlen külföldi befektetések beáramlását tekintve a következő évtizedben várhatóan Indiában lesz a legerősebb a növekedés, amelyet más ázsiai országok is követnek”.
Ázsiai trendforduló
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2022. április 1., 21:02
Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet elnöke szerint a világ gazdasági régiókra fog bomlani és újra vasfüggöny ereszkedik Európára, amelynek nem mindegy, melyik oldalára kerül egy-egy ország.
Gazdaság
2019. augusztus 23., 21:39
Az elemzés alapvetően is amellett érvel, hogy a 2020-as évek a gazdasági erőközpontjának Ázsiába tolódásáról fog szólni. Prognózisuk szerint 2050-re a globális GDP felét várhatóan Ázsia egymagában termelheti majd ki.
Az is világosan látszik az elemzés szerint, hogy egyfajta új, ázsiai középosztály is születőben van, elsősorban Indiában és Kínában, 2030-ra pedig létszámuk akár az egymilliárd főt is elérheti. Ezzel együtt jelentős változás az is, hogy Kína vezetése a Kínai Kommunista Párt legutóbbi, 20. kongresszusán, 2022. októberében egészen új növekedési stratégiát irányzott elő. Az olcsó áruk nyugati importra való gyártása helyett ugyanis ezentúl a belföldi fogyasztói piac megerősítése lesz a legfontosabb prioritás.
Fenntarthatóság és a digitalizáció: továbbra is sok a kérdőjel
A szakértők szerint fontossá fog válni a technológiai forradalom és a digitalizáció hatása is a gazdaság fejlődésében, ebben a témában az elemzők három fő mozgatórugót különítettek el:
- a technológiai fejlődés,
- digitalizáció, a fenntarthatósági törekvések,
- a társadalmi-demográfiai változások.
Elsősorban fontos, hogy a fogyasztói preferenciák egyre inkább megkövetelik a fenntarthatóságot, ezért a gyártók is ebbe az irányba mozdultak el. A fenntartható értékláncok megteremtésére ezért mindenki törekszik, de mindebben előnyben van a a nanotechnológia, a 3D nyomtatás, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a robotika, a genetika és a biotechnológia. Ezek lehetnek az évtized húzóágazatai.
Az egyik legfontosabb kihívásnak Európában, a folyamatosan Ázsia felé tolódó gazdasági növekedés mellett az orosz-ukrán háború és a 2021-es válság nyomán elharapózó energiaválság számít. Ezzel együtt az energia máshol is gond, a fejlődő országoknak például minél előbb megfelelő mértékű és megbízható energiaforrásokra lenne szüksége. Miközben a nyugati világban jelentősen csökken a környezetszennyezés, ez elsősorban a gyártókapacitások máshová költöztetésének eredménye.
Ezért a tanulmány ismertetője leszögezte, „a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok jelenleg a globális CO2-kibocsátás több mint 2/3-áért felelősek, és a jövőben valószínűleg ők felelnek majd az összes kibocsátás-növekedésért is.”
Jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a világgazdaság hogyan tudja leépíteni a hitelállományát anélkül, hogy ez jelentősebb negatív hatással lenne a gazdaságra. A következő évtizedben deflációs fiskális megoldásokkal találkozhatunk, amelyek éles ellentétben állnak a 2010-es években alkalmazott megszorító intézkedésekkel. Ha a globális adóssághegy továbbra is az elmúlt 15 év átlagos ütemében növekszik, a szakértők becslése szerint 2030-ra a globális adósságállomány meghaladhatja a 360 billió USD-t.
(Kiemelt kép: Áruszállító konténerhajó. Digitális grafika. Ábra: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
