2020 aranyév lesz? – Németországot meglepte a magyar fegyvervásárlás, stabilitásunk a külföldtől függ

Előre kell bocsátanunk: nem a gazdaság kilátásait illető felesleges optimizmus mondatja ezt velünk, mindössze arról van szó, hogy a szakértők egybehangzó állítása szerint az arany ára idén – az előrejelzések szerint – mintegy kilenc százalékkal emelkedni fog, márciusig elérheti az unciánkénti 1600 amerikai dollárt is. Ennek csak áttételesen lehet köze ahhoz, hogy az amerikai–kínai kereskedelmi háborúban részleges csend áll be, Donald Trump elnök is Pekingbe készül.

Az Európai Unió országai, köztük Magyarország nemzetgazdasági problémái ezzel csak részben lesznek könnyebbek. Nyakunkon van Nagy-Britannia kilépése az európai közösségből, aminek logikus folytatása lehet a szigetország mint egységes királyság szétesése. Az Orbán-kormányt azonban csak annyiban érdekli a Brexit, hogy mi lesz az ott élő magyarokkal. Ez kétségtelenül nem elhanyagolható gazdasági kérdés, hiszen hazautalásaik a magyar devizamérleg alakulásában egyre jelentősebb szerepet játszanak. Megnyugtató lehet ugyanakkor mind az érintettek, mind a magyar költségvetés számára, hogy a jelenleg kinn élők helyzete, ha idén időben regisztráltak, akkor nem változik. A brit piaccal kapcsolatot tartó magyar vállalkozások menedzsmentje azonban mintha nem hitt volna abban, hogy az évek óta tartó színjáték minden érintett szereplő számára kedvezőtlen végkifejlethez vezethet: a szárazföldi szállítások a vámeljárások miatt lassabbá válnak, az uniós szabványok használata beszűkül, nem mellesleg a megváltozott helyzet többletköltségekkel, új alkalmazottak felvételével jár majd.

Márpedig Magyarország gazdasági stabilitása nagymértékben függ a külpiacok helyzetétől, hiszen Európában rajunk kívül csak négy olyan gazdaság van, amelynek kivitele meghaladja a GDP-jét.

Áruforgalmunk mintegy 80 százalékának az Európai Unió a célpiaca, elsősorban Németország és főként Bajorország. Nem lesz másképpen 2020-ban sem. Ezért sem közömbös, hogy mi történik az európai közösségben, ahol a növekedés visszaesése feltehetően 2020-ban már nem folytatódik.

Fotó: MTI /Ujvári Sándor

Nem így Magyarországon, ahol a tavalyi öt százalék körüli bővüléstől néhány évre biztosan elbúcsúzhatunk. Az azonban biztató, hogy ha szokatlan retorika kíséretében is, de a magyar kormány továbbra is számít a külföldi működő tőkére. György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár szavai szerint azért, mert „technológiát és tudást hoz Magyarországra”. Az államtitkárnak ezek után megbocsátható, hogy mindezt a „patrióta gazdaság” körébe sorolta. A kormány prognózisában idén négy, jövőre és 2022-ben három-három százalékot meghaladó mértékű növekedésre számít. A lakosság azonban közvetlenül a bővülés mértékének ilyen jelentős visszaesését is csak késleltetve érzékeli majd.

Azt azonban még ennyire sem, hogy a 2020-as költségvetés nagy nyertese a honvédelem lesz.

Németországot is meglepte, hogy szokatlanul magas, 585 milliárd forint értékű megrendelést adott le a magyar kormány német fegyverekre, ezzel a német hadiipar termékeinek legnagyobb vásárlójává vált, ami a magyar hadsereg méreteinek ismeretében feltűnő. Azonban a kormányzat irányváltását nemcsak az motiválja, hogy a NATO szerint korábban keveset költött Magyarország a hadseregére (az általuk kívánatosnak tartott, a GDP két százalékát sem érte el ez a pénz), hanem az is, hogy a honvédelmi megrendelésekben való részvételnél kedvezőbb lehetőségről aligha álmodhat egy olyan ország vezetése, amelynek rendszere az állam által vezényelt korrupcióra épül. A miniszterelnökhöz közel állókat a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva könnyen helyzetbe lehet hozni, a nyilvánosság teljes kizárásával százmilliárdokat tudnak így elkölteni. Az Orbán-kormányzat számol azzal is, hogy ez az a terület, ahol a jogállamiság megsértését meglehetősen nehéz lesz rájuk bizonyítani. Viszont a hadipari felszereléseket nem árt olyan országoktól beszerezni, amelyeket többnyire élénk kritikusaink között tartunk számon, ne feledjük, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a megelőző hat esztendőben hazája védelmi minisztériumát irányította. Az amerikaiak is számíthatnak arra, hogy a katonai célú bevásárlásokból nekik is jut, no meg Törökországnak is. Oroszország – némi helikopterfelújítástól eltekintve – viszont kimarad a költekezésből, mert ezt az amerikaiak nem néznék jó szemmel.

Szemben a honvédelemmel, az önkormányzatok támogatása 2020-ban viszont csökken, amit a lakosság életkörülményeinek romlásán, jó esetben stagnálásán érez majd meg. Erről a parlament kormánypárti többsége még a kora nyáron döntött, a tavaly őszi, számukra kudarccal felérő önkormányzati választásokat megelőzően.

A kormány ragaszkodik az olyan hangzatos célokhoz, mint amilyen a gazdaságvédelmi akcióterv, amelyet idén is folytatnak. Nehéz ugyan érvet találni, hogy a „gazdaság eddig elért vívmányainak megőrzése” miképpen függ össze a már kivetése idején is erősen problémásnak tartott reklámadó felfüggesztésével, de a lényeg az, hogy az érintett vállalkozásoknak nem kell idén és jövőre sem megfizetniük ezt a sarcot. A döntés ravaszul fogalmaz, úgy szól: a felfüggesztés idejére a reklámadó kulcsát, ideiglenesen, nulla százalékban állapítják meg. A szálláshely áfáját viszont 18 százalékról 5 százalékra csökkentették, aminek a kormányfőhöz közel álló turisztikai vállalkozások feltehetően örülnek.

A gazdaság védelmének sajátos területe, hogy 32 milliárd forinttal növelték a kutatás-fejlesztés támogatásának összegét. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai kárpótlásként feltehetően erre számíthattak is, amikor tavaly pont került a kutatóhálózat szétverésére, és a pénzosztó szerep lényegében Palkovics László technológiai és innovációs miniszter kezébe került. A szempontokról csak sejtéseink lehetnek.

Az új lakások áfája 2020-ban visszakúszik 5 százalékról az Európában legmagasabb 27 százalékos kulcsra, így megjósolható, hogy idén a korábbi töredékére esik majd vissza az újonan kötött építési szerződések száma.

A forint árfolyamának alakulásánál nehéz jóslatokba bocsátkozni. Az bizonyos, hogy idén tovább gyengül a hazai fizetőeszköz valamennyi vezető devizához képest, de ennek mértékéről még csak találgatni lehet. Abban viszont aligha reménykedhetünk, hogy az MNB a forint védelmére kel.

A bérek átlagos emelkedése valamivel 10 százalék alatt maradhat. Magyarországot egyre jobban fenyegeti egy olyan állapot, amikor az alkalmazottak jövedelme ugyan csak alig fele a szomszédos osztrákokénak, mégis már olyan szintet ér el, amely a külföldi befektetők számára magasnak tűnhet. Paradox helyzet, de az emelkedő bérek a technológiai fejlődéstől vonják el a forrásokat, különösen, ami a kis- és közepes vállalkozásokat illeti.

Nyugdíjreform nem lesz idén, de a nyugdíjrendszer összeomlásától már csak az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt sem kell számítani.

Kevesen tudják, de 2020-ban 64,5 éves korra emelkedik mind a nők, mind a férfiak esetében a nyugdíjkorhatár, a nők 40 éves munkaviszony után továbbra is jogosulttá válnak az öregségi nyugdíjra. Szakértők szerint a mostani átlagbérek növekedésének időszakában, aki teheti, annak érdemes még várni a nyugdíjkérelemmel, mert például aki három esztendeje ment nyugdíjba, annak a járadéka akár 20-25 ezer forinttal is kisebb lehet, mintha várt volna mostanáig. Azonban nem kizárt, hogy a most kezdődő évtized vége felé csökken majd a nyugdíjak megállapításakor az utolsó átlagkereset figyelembevételének aránya. Most átlagosan ez 60 százalékos, ami akár 50 százalékosra is mérséklődhet. A járadékok összege egyre jobban elszakad a jövedelmektől, de a gazdaság bővülésétől is. A szakadék akkora feszültséget okozhat az idősek körében, hogy legkésőbb a 2022-es országgyűlési választások előtt egy egyszeri, a jelképesnél magasabb összegű emelésre kényszerülhet a kormány, elvégre tekintélyes számú, 2,7 millió szavazópolgárról van szó. A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januártól 2,8 százalékos lett, ami messze elmarad a feltehetően 4 százalékot súroló hivatalos inflációtól.

A fogyasztói árindex mérését egyébként már az MNB is irreálisnak tartja, de ezzel szerte az Európai Unióban sincsenek másképpen. Különösen az élelmiszerárak emelkedése szaladt el a kimutatások mértékétől. Nem véletlen, hogy az MNB inflációs jelentése is külön fejezetet szentelt a sertéshús drasztikus drágulásának. A hivatkozási alap egyébként sajátos: a sertéspestis veszélye. A gond csak az, hogy elhallgatják, a hazai magasabb árakat az ázsiai export hajtja fel.

Összességében: milyen év lesz a 2020-as? Ha sikerül a válságot elkerülni, amire jó esély van, akkor nem a legrosszabb.