Ezek a kockázatok várnak ránk 2015-ben
Az első féléves gazdasági adatok jobbak a vártnál, köszönhetően főként az európai konjunktúrának és az uniós támogatások felgyorsult lehívásának. Költségvetési korrekcióra így az idén aligha lesz szükség, jövőre viszont szinte minden szempontból rosszabb lesz a helyzet.
A magyar gazdaság idei teljesítménye eddig az optimistább várakozásokat igazolta: a legfontosabb makromutatók többnyire kedvezően alakultak, a GDP az első negyedévben 3,5 százalékkal bővült, az ipari termelés az első félév végére megtorpant ugyan, de összességében így is tempósan növekedett. A mezőgazdasági termelés ugyan elmarad a tavalyi kiugróan jó eredménytől, de ez nincs komoly hatással a növekedésre. A költségvetési számok az első hónapokban ijesztőek voltak, de a tavaly bevezetett pluszadóknak köszönhetően a magasabb kiadásokat részben ellensúlyozzák a növekvő bevételek, ennek nyomán a hiányszám – június végén elérte az egész évi tervezet 83 százalékát – nem szaladt túlzottan el, és éves szinten tarthatónak látszik a GDP 3 százaléka alatti érték.
Mindezek alapján a hazai és külföldi elemzők éves szinten 2,5–3 százalék közötti növekedést várnak, és az idei évre nem számítanak jelentős kockázatra. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a szép számok mögött jórészt olyan egyszeri hatások és intézkedések állnak, amelyek nem fenntarthatók, így jövőre már a mutatók romlani fognak. Ezt hangsúlyozza a Kopint-Datorg legfrissebb tanulmánya is, amely a felgyorsult növekedés fő okaként az exportpiacaink konjunktúráját és az uniós fejlesztési keretek felgyorsított felhasználását, valamint a gazdasági folyamatokba belenyúló kormányzati intézkedéseket jelöli meg. Az uniós források szerepét jelzi az állami, főként infrastrukturális beruházások megugrása, ami magával húzta az építőipart. Az ipari termelés 10 százalékhoz közelítő növekedési tempójában kulcsszerepe van az export jelentős hányadát adó járműiparnak, a fogyasztás bővüléséhez pedig alapvetően hozzájárul az infláció eltűnése. Ez utóbbi részben a rezsicsökkentési lépések, azaz nem piaci tényezők eredménye. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az energiaárak egész Európában csökkentek az idén, a nagykereskedelmi gázár például 30 százalékkal, azaz a hazai díjcsökkenésnek nem annyira a ténye, mint inkább a módszere az egyedi.
A helyzet azonban a kereslet-kínálat alakulásától függően állandóan változik, az önkényes árszabályozás hosszabb távon nem tartható fenn a költségvetési egyenleg romlása nélkül. Az új hétéves uniós pénzügyi ciklus fejlesztési forrásaihoz még hosszú ideig nem férünk hozzá, így a most kifutó projektek után a támogatási pénzek beáramlása jelentősen visszaesik. Az egyszeri intézkedések kedvező hatása is kiszűrődik már jövőre, mindezek miatt az elemzők szerint a magyar gazdaság növekedési tempója lassulni fog. A magánszféra bővülési lehetőségeit korlátozzák az unortodox lépések, a különadók, a kiszámíthatatlan, gyakran politikai és más egyedi érdekek alapján hozott gazdasági intézkedések.
