Egy százalék alatt az alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb 15 bázisponttal 0,90 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot kedden.
Emellett a monetáris tanács az egynapos hitelkamatot 1,30 százalékról 1,15 százalékra mérsékelte, az egynapos betéti kamatot pedig változatlanul mínusz 0,05 százalékon hagyta. Ezzel a kamatfolyosó 1,35 százalékosról 1,20 százalékosra szűkült.
A márciusi kamatdöntő ülésen indította el az újabb kamatcsökkentési ciklust a tanács. Akkor is 0,15 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, egyben akkor határoztak meg először negatív egynapos betéti kamatot is – írja az MTI.
Nincs változás az maginflációban, de változik a kamatkörnyezet
Az Equilor elemzése szerint a külső környezet szempontjából a legfontosabb hatás most az Egyesült Államokból érkezhet. Az amerikai kamatemelési várakozások erősödése mutatja, hogy a Fed akár már a június 15-i kamatdöntő ülésén is léphet. Az amerikai jegybank júniusban vagy júliusban idén másodszorra emelheti az alapkamat szintjét. Ha a kamatemelésre csak júliusban kerül sor, az teret engedhet a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a június 21-én esedékes kamatdöntő ülésén csökkentse az irányadó kamatszintet, anélkül hogy a feltörekvő devizák, illetve az állampapírok piacán nagyobb turbulenciával nézne szembe.
A magyar jegybank számára iránymutató lesz a júniusi kamatmeghatározó ülésen tárgyalt negyedéves inflációs jelentés. A márciusi jelentés alternatív forgatókönyvei szerint a külső monetáris politikai környezet a vártnál lazább lehet. Az inflációt két alapvető hatás befolyásolja: az erősödő másodkörös hatások az alappályánál alacsonyabb, míg az erősödő bérdinamika és dinamikusabb fogyasztás megvalósulása az alappályánál magasabb inflációt jelentene. Ezeket a faktorokat figyelembe véve dönt majd az MNB júniusban, amelynek eredményeként előrejelzésünk szerint a jelenlegihez közeli szinteken érhet véget ez a kamatcsökkentési ciklus.
A 3, 5 és 10 éves állampapírhozamok
A Fitch május 20-i, piaczárás után érkező felminősítése marginális elmozdulást váltott ki a hazai állampapírpiacon. A rövid és hosszú lejáratú államkötvények hozamszintjei egyaránt kismértékben csökkentek, összehasonlítva pedig a hosszú oldali, 10 éves állampapírok hozamai mutattak nagyobb, közel 10-15 bázispontos mérséklődést. Amennyiben június 21-én az MNB nem változtat az irányadó, három hónapos jegybanki betét kamatszintjén, úgy az állampapírok hozamcsökkenése átmenetileg lassulhat. Mindeközben a magyar állampapír-tulajdonosok közül a külföldiek részaránya tovább zsugorodott, azok átlagos futamideje nőtt.
Az euró-forint árfolyamában továbbra is 317–318 között látható egy kiemelten fontos ellenállási tartomány, mivel tavaly nyár óta a 307–318-as sávban mozog a jegyzés. Amennyiben a jegybank részéről nem érkezik lényeges információ, a forint kereskedése megmaradhat a sávban, s ennek megfelelően hamarosan forinterősödés jöhet a 311-es támasz irányába, ha azonban átlépi a 317-318-as zónát, számíthatunk egy új kereskedési sáv kijelölésére megközelítőleg a 318-as–323-as szintek között az Equilor elemzése szerint.
