Egy nagy vulkánkitörés globális válságot okozhat
Az izlandi vulkánkitörés ismételten rávilágított arra, mennyire sérülékeny globalizált világunk. Egy nem is túl jelentős természeti esemény egy egész kontinensen okozott közlekedési káoszt és súlyos anyagi károkat, veszélyeztetve a lassan meginduló gazdasági növekedést. Vajon milyen hatása lehetne egy valóban hatalmas, az egész világot érintő katasztrófának, amelyre már volt példa a nem is távoli múltban?
Március végén kezdett aktívabb működésbe a kimondhatatlan nevű izlandi vulkán, ami eleinte nem keltett különösebb figyelmet, mert a nagy atlanti törésvonal mentén fekvő sziget alatt állandóan fortyog a kőzet, és egy-egy újabb kitörés megszokott dolog. Ez a mostani nem sokkal nagyobb a korábbiaknál, a helyieknek nem is okozott károkat, és néhány érdeklődő szakértő kivételével senki nem törődött volna vele, ha nem került volna a szokásosnál jóval több hamu a légkörbe, és azt a szél nem terítette volna szét Európa felett. Így viszont egy egész kontinens szembesült azzal, milyen súlyos következményei lehetnek egy egyébként jól ismert és normálisnak számító természeti jelenségnek.
A vulkánkitörések a Földön mindennaposak, de először fordult elő, hogy a terjedő hamufelhő napokon keresztül egy egész földrész légiközlekedését megbénítsa. Az érintett terület ráadásul Európa, ahol a járatsűrűség a legnagyobb és Észak-Amerika mellett a legtöbb embert érinti. A magasabb légrétegekben szálló hamu a szakértők szerint károsíthatja a repülőgépeket, főleg a hajtóműveket – erre már volt példa néhányszor –, és ezzel óriási kockázatot jelent. A hatóságok ezért a hamufelhő terjedésének irányában megtiltották a repülést, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy kontinensünk nagy része felett egyszerűen megszűnt a légiforgalom.
Az utóbbi egy hétben az Európa feletti járatok háromnegyedét törölték, emiatt tízezrek rekedtek a reptereken és kényszerültek hosszú várakozásra vagy más közlekedési mód keresésére, és milliók halasztották el utazásukat. Látszólag ez csupán átmeneti kellemetlenség, amely a kontinens lakosságának töredékét érinti csak, valójában közvetve valamennyiünkre hatással van. A légiforgalom kiesése ugyanis jelentős gazdasági károkat okoz, melyek mértéke az idő haladtával egyre nő és mind szélesebb körben érezteti a hatását.
A legközvetlenebbül a légitársaságok érintettek, amelyekre az elmúlt években igencsak rájár a rúd. Az éles konkurencia és a fapadosok megjelenése már az évtized elején megrendítette az iparágat, a helyzetet aztán az emelkedő üzemanyagárak súlyosbították. Ehhez jött a gazdasági válság, amely a forgalom csökkenéséhez vezetett és számos céget juttatott a csőd közelébe. Az utóbbi két évben becslések szerint 15-20 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el a légitársaságok, de abban bíztak, hogy a fellendülés megkezdődésével az idén már jobb eredményeket produkálhatnak. Erre jött most a vulkánkitörés, amely szakértők szerint napi 200 millió dolláros kárt, és ha a légzárlat esetleg elhúzódik, pénzügyi vészhelyzetet okozhat a legtöbb európai légitársaságnál. Minket ebből a Malév gondjai izgathatnak a legjobban, az újraállamosított cégnél a felhalmozott veszteségek és tőkehiány pótlása eleve tízmilliárdokkal terheli meg az adófizetők zsebét, most ez akár további milliárdokkal bővülhet.
A másik nagy áldozata a hamufelhőnek az idegenforgalom, amely éppen kezdett kilábalni a válság miatti tavalyi gödörből. Milliós nagyságrendűnek becsülik azok számát, akik kénytelenek voltak lemondani vagy elhalasztani utazásukat, így a tapasztalatok szerint a szokásos szezonális emelkedés helyett kontinensszerte visszaesett a szállodák forgalma. Az ágazat eddigi bevételkiesését 5-6 milliárd euróra becsülik, ami azért a főszezonban még pótolható, feltéve, hogy a forgalom rövidesen újraindul. Az igazi bajt az jelentené, ha a hamuréteg hosszabb ideig maradna, netán nyáron ismét jelentkezne, aminek a lehetőségét nem lehet kizárni.
