Durvul a válság a lakásépítések terén

Van olyan megye, ahol szinte teljesen leállt a lakásépítés, hiszen tavaly egész évben összesen 38 lakást húztak fel.

2024. február 23., 18:23

Szerző:

Országosan közel 10 százalékkal esett vissza a lakásépítések száma 2023-ban, több megyében alig épültek új lakások. A kilátások sem jók, a megépítendő lakóépületek száma a pandémia idején sem mutatott ennyire siralmas képet. Hiába a kormányzati szándék, nem látszik, hogy vidéken jobban pörögnének az építkezések – írja a Hvg

18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – tette közzé a KSH. Budapesten 6359 lakást vettek használatba, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a megyeszékhelyeket (–29 százalék), a többi városban (–2,0 százalék) és a községekben (–8,5 százalék) enyhébb volt.

Megyei bontásban az ország meglehetősen vegyes képet mutat. Pest és Vas megyében az épített lakások száma valamelyest meghaladta a 2022-es szintet, Tolnában és Komárom-Esztergomban pedig jelentősen. Utóbbi megyében különösen megnőtt az épített lakások száma, duplájára.

Mindenhol máshol csökkent az új lakások száma, még a fővárosban is. Kiemelendő Nógrád, Zala és Csongrád-Csanád – utóbbiban

70 százalékos volt a visszaesés.

Az épített lakások számának visszaesése látványos, az eredmény még látványosabb, akadt ugyanis olyan megye (Nógrád), ahol egész évben összesen 38 darab lakás épült. De Tolnában is csak 121 új lakást húztak föl – ráadásul ugyebár úgy, hogy ez jóval több, mint 2022-ben.

A probléma – amennyiben problémának minősül, hogy az ország rendkívül fejnehéz – nem a 2023-as lakásépítési válság eredménye. A korábbi évekre is jellemző volt, hogy a legtöbb új lakás az ország középső részét, elsősorban Budapesten és Pest megyében épül, illetve Győr-Moson-Sopron megyében.

A jövő sem ígér szép kilátásokat

Az építések 2023-as visszaesésénél aggasztóbb, hogy a kiadott építési engedélyek száma még jobban visszaesett. Ebből ugyanis az következik, hogy a lakásépítések idén sem fognak felpörögni. Egy építkezés ugyanis hosszas folyamat, legyen szó magánszemély építtetőről vagy vállalkozásról, amely értékesítési céllal építkezik: tervezés, adminisztráció, az építési engedély megszerzése, majd a tényleges építkezés, amely hosszú hónapokig tarthat.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján országosan 21 501 lakás építését kezdeményezték 2023-ban, 39 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az építési kedv leginkább a községekben és a fővárosban esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki.

Megyei bontásban csak az ország középső része (mínusz Budapest és Fejér megye) mutat valamelyest pozitív képet, már ha a 2022-höz viszonyított stagnálás pozitívnak tekinthető.

A lakásépítési válság természetesen lecsapódott az építőiparban, a szektor pocsék évet zárt. 2023-ban az építőipar termelése 5,0 százalékkal kisebb volt a 2022. évinél. Ezen belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent. A kilátások sem rózsásak, 2023-ban 11,2 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, ezen belül az épületekre kötöttek volumene 16,0, az egyéb építményekre vonatkozóké 4,4 százalékkal esett vissza.

(Kiemelt képünk illsztráció. Fotó: Pixabay)

Sem állami, sem önkormányzati szinten nem volt szükség a gázfogyasztást korlátozó intézkedésekre az elmúlt télen - közölte az Energiaügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya vasárnap az MTI-vel annak apropóján, hogy április közepén véget ért a hivatalos fűtési szezon.