A kínaiak úgy gondolják, a kamionok nem zajosak, új közmeghallgatást kérnek a debreceni akkugyárról
A Debreceni Törvényszék január 25-én folytatja a tavaly februárban kiadott katasztrófavédelmi engedély ügyének tárgyalását.
Mint ahogy azt korábban megírtuk a debreceni akkumulátorgyár-építkezés engedélyének kiadása előtti napokban visszavonták a kormányhivatal oldaláról azt a szakértői tanulmányt, amely a gyárakhoz vezető új vízvezeték építésének előkészítéséhez készült. Abban akkor azt írták, hogy a CATL napi vízigénye csúcsidőben akár 60 ezer köbméterre is felugorhat, ami hozzáadódva a város lakossági fogyasztásához már megközelítené a debreceni kutak maximális teljesítményét. Az adatokat később módosították, és azt közölték, hogy a déli ipari park fogyasztása maximálisan 24 ezer köbméter/nap lesz, ahogy azt a debreceni városvezetés eredetileg megígérte.
Az elmúlt hetek nagy mennyiségű csapadéka miatt a debreceni akkugyárhoz tartozó terület egy jelentős része víz alatt áll, így munkagépekkel csak nehezen lehet megközelíteni. F. Nagy Zsuzsanna, a miskolci környezetvédelmi szakértő szerint rendkívül szomorú, hogy a gigaberuházás érdekében pont az a termőtalajréteg lett eltávolítva, amely korábban szivacsosként funkcionált, és magába szívta a felesleges vizet – írta meg a Népszava.
Azonban nem csak a belvíz, hanem a jogi ügyek is akadályozhatják a kínai CATL üzem építését. Január 25-én újratárgyalják a Debreceni Törvényszéken a tavaly februárban kiadott katasztrófavédelmi engedély ügyét. A Kúria néhány héttel ezelőtt határozta el, hogy a korábban kiadott határozat ügyében új eljárást kell indítani, mert a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelem megsértette a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat a biztonsági jelentés kiegészítése során. A „Debreceniek az akkumulátorgyár ellen” csoportjának egyik tagja, k Horváth Nándor László támadta meg.
Gondola Zsolt ügyvéd, a Civil Fórum Debrecen egyesület helyi önkormányzati képviselőjeként azt állítja, hogy a kínai beruházó a szén-dioxid-kibocsátással és zajszennyezéssel kapcsolatban rossz határértékekkel számolt, mert nem vette figyelembe a kamion- és teherautó-forgalmat a gyár üzemeltetése során. Az éves közel 130 000 jármű ezt a kibocsátási mutatót közel duplájára növelte. Az ügyvéd szerint a beruházók később módosították az adatokat, de az eltérés olyan jelentős volt, hogy az ügyben újabb közmeghallgatást kellett volna tartani.
Valószínűleg a Kúria is hasonló állásponton van, ezért visszaküldte a Debreceni Törvényszéknek az engedélyezési eljárásról hozott döntést. Ha a törvényszék január 25-én úgy dönt, hogy a korábbi katasztrófavédelmi engedély semmis, ez akár az építési engedély felülvizsgálatát is eredményezheti – mondta Gondola Zsolt ügyvéd. Azonban kérdéses, hogy ha a hatóságnak újabb közmeghallgatást kell tartania az ügyben, megteheti-e azt online módon – hiszen a nemrégiben született kormánydöntés lehetővé tesz ezt – hiszen maga a peres eljárás még akkor indult, amikor nem volt ilyen törvény. Ez azt jelenti, hogy lehet, hogy a debrecenieket újra személyesen kell meghallgatni a beruházással kapcsolatos véleményükről.
Gondola Zsolt szerint az akkumulátor-gyártás politikai vonzatai érezhetőek Debrecenben az utóbbi hetekben. Az önkormányzati választások közeledtével minden olyan téma mély hallgatásba burkolózik, ami összekapcsolódhat a gyártással. A városközi közlekedésre vonatkozó előterjesztésekben például nem említik meg azokat a terheket, amelyek a Déli Ipari Parkban épülő kínai beruházás gépjármű-forgalmával járnak majd. Hasonló csend övezi a tervezett új munkásszálló építését, valamint az önkormányzat terveit a repülőtér forgalmának növelésére és lakóingatlanok kisajátítására vonatkozóan.
(Kiemelt kép:Tüntetés Európa legnagyobb akkumulátorgyárának beruházása ellen Debrecenben 2023. február 4-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)