Borúlátó közvélemény: az infláció elviszi az adókedvezményt

Az egykulcsos adó bevezetéséből adódó többletjövedelem lényegében elvész a lakásfenntartás költségeinek növekedésével. Legalábbis ez derül ki a Policy Agenda számításaiból. Sőt, a többség nemcsak az egykulcsos adó hatását nem fogja érezni, de ha ehhez hozzávesszük, hogy az árfolyamváltozások miatt a devizahitelesek törlesztő részletei jelentősen nőttek, akkor látszik: több családnak inkább kevesebb jut idén havonta a megélhetésre, mint egy évvel ezelőtt.

A Policy Agenda három különböző társadalmi helyzetben lévő budapesti család bevételeit és kiadásait hasonlította össze az elmúlt év januárjára és 2011 januárjára vonatkozóan.

Az első családmodell esetében egy olyan háztartást vettek alapul, amelyben a két szülő minimálbért keresve dolgozik, és egy kiskorú gyermekük van. A második modellben egy átlagos nyugdíjjal rendelkező házaspár szerepel, míg a harmadik esetben egy olyan családot vizsgáltak, ahol három kiskorú gyermek van és a két szülő átlagos pedagógus fizetésből gazdálkodik.

Megnézték, hogy 2010 januárjában a vizsgált családoknak mekkora volt a jövedelmük és a havi rezsijük. A rezsibe a gáz, a villany, a víz és a csatorna díját számolták bele. Ugyanezen adatokat megnézték 2011. januárjára vonatkozóan is, úgy, hogy számításba belevették az egykulcsos adórendszert, benne a gyermekkedvezményt, a növekvő minimálbért, a nyugdíjemelést, az új gázárat és támogatási rendszert, valamint a Budapesten érvényes villany, csatorna és vízdíjakat is.

Így kiderült: míg lakásfenntartásra 2010 elején a jövedelme 21 százalékát használta fel egy minimálbéren élő egygyermekes család, addig ez a költségük 2011-ben egy százalékkal nőni fog. A nyugdíjasok esetében egy kicsit nagyobb a változás, mivel 19 százalékról 21 százalékra emelkedik a jövedelmen belül a rezsi mértéke. A diplomás átlagbérrel rendelkező nagycsalád esetében pedig nincsen változás, mivel tavaly és idén is 14 százalék a rezsi jövedelmen belüli mértéke.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy 2010 januárja és 2011 januárja között a gázárában jelentős változás történt. Egyrészt volt egy alap árnövekedés még áprilisban, illetve ezzel párhuzamosan szintén a Bajnai-kormány időszakában csökkent a gázár támogatása a szociálisan hátrányos helyzetűeknek. Ezt a támogatási rendszer-változást azóta az Orbán-kormány két alkalommal is megerősítette.

Legutóbb ma délután adott ki erről közleményt a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Eszerint a kormány döntött arról, hogy 2011. április 30-ig, azaz a fűtési szezon végéig a jelenlegi támogatási mértékekkel és feltételekkel meghosszabbítják a szociális alapú gáz- és távhő-támogatást. A hosszabbítás automatikus, az érintetteknek nem kell külön kérelmet benyújtaniuk.

A Policy Agenda által vizsgált három családtípusból a minimálbérből élők esetében nem csökkent a támogatás mértéke, mivel ők a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoztak. A nyugdíjas házaspár és a háromgyerekes, diplomás pár esetében áprilisban megszűnt a gázártámogatás, így ők is piaci árat kell, hogy fizessenek. Ezekből adódik, hogy a gázszámla egy átlagos fogyasztás esetén 13 százalékkal növekszik. Ez pedig a rezsi teljes összegének több mint 50 százaléka, vagyis alapvetően ez határozza meg, hogy mekkora egy lakás fenntartási költsége.

Az egykulcsos adó bevezetéséből adódó többletjövedelem lényegében elvész a lakásfenntartás költségeinek növekedésével – summáz az intézet, de hozzáteszi: ez nem azt jelenti, hogy ilyen szempontból irreleváns az adócsökkentés, mivel amennyiben ezt nem lépi meg a kormány, akkor jelentősen nőttek volna a lakosság terhei.

Mindez, a Policy Agenda szerint nem éri majd váratlanul a háztartásokat. Novemberben készített közvélemény-kutatásuk szerint nincs csodavárás az egykulcsos adó bevezetésének kérdésében, nem hiszik az emberek, hogy ez alapvetően javítani fogja az életviszonyaikat. A választók reálisan értékelik a módosítás következményeit: legnagyobb részük (42%) szerint nem fog változni nettó jövedelmük, hozzávetőleg egynegyednyien vannak, akik kis mértékű emelkedést várnak. Negatív hatásra egyötödnyien számítanak.

Hasonló borúlátás olvasható ki a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem legújabb Fogyasztói Bizalmi Indexéből. Eszerint a lakosság körében egyaránt romlott a saját pénzügyi helyzet és az ország gazdasági állapotának megítélése 2010. utolsó negyedévében.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban decemberben 35 százalékra emelkedett a ráta növekedésére számítók aránya az előző negyedév 25 százalékához képest. Az inflációs várakozások is kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban: a lakosság túlnyomó része (85 százaléka) az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 8 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek 57 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis reáljövedelmük csökkenésével kalkulálnak.

A hitelfelvételi kedv alig változott: a lakosság negyede úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. A háttérben az áll, hogy a lakosság csaknem fele (45 százaléka) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.