Vélhetően arra számított a kormány, hogy a növekvő árak miatt az adóbevételek is megnőnek, hiszen a 2023-as büdzsétervezetben 30 százalékkal magasabbra, azaz 7100 milliárdra lőtték az áfairányzatot, amelyet év végi rendeleti büdzsében 7985 milliárd forintra emeltek. A 2024-es költségvetés tervezetében 7,4 százazalékkal magasabbra húzták, 8574 milliárd forintra – számol be a 24.hu.
Ugyanakkor a fogyasztás egyre jobban esik vissza. Az infláció miatt csökken a reálkereset értéke. A kiskereskedelmi forgalom volumene december óta negatív lett, márciusban mínusz 13 százalékon állt, amely azóta 0,5 százalékpontot javult.
A Pénzügyminisztérium májusi államháztartási adataiból látszik, hogy a fogyasztás visszesése az áfabevételekre is hatást gyakorolt, az első öt hónapban az éves cél harmadát sikerült elérni, ezzel szemben tavaly 37,7 százalékon állt, hasonló tendencia látható a jövedéki adónál is hasonló tendenciák látszanak. A problémát a kormány is elismerte, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint „Meglepetés, hogy a fogyasztás jobban visszaesik, mint gondoltuk, két számjegyű már, ezért ez egy fogyasztási csapdát jelent a növekedés visszaesésében.”
A minisztérium legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy júniusig 35 százalékkal ugrott meg a vállalkozásoknak történő áfa-visszautalások mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest. Az év első két hónapjában ez az érték 50 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, de még májusban is 20 százalékkal. Erre pontos magyarázatot a Pénzügyminisztérium szakértői sem tudnak adni, a pénztárgépek adataiból nem tudják kiovasni az okokat.
Többek között azzal magyarázahtó a jelenség, hogy a jövedelmek csökkenése miatt növekszik az áfakerülés, a cégek köznyvelési trükkökkel több áfát igényelhetnek vissza. De a vállalatok kiadásainak növekedésével az áfakiutalási kérelmek száma is megugrik.
A 24.hu szerint csekély esély mutatkozik arra, hogy az év hátralévő részében fellendüljön a fogyasztás az infláció csökkenése miatt és helyreálljanak a fogyasztásiadó-bevételek. Csaba Iván szerint a kormány kiigazításra kényszerülhet, a CSOK módosítására is emiatt került sor. Jelentősebb áfabevétel kiesés esetén az év második felében zárolások következnek a büdzsében, tehát némely előirányzatot áttolhatnak a következő évre.
Ha nem sikerül egyéb bevételre szert tenni, akkor a hiánycélt kell elengedni, ugyanakkor Ez a 2024-es költségvetési bázist rontja. Illetve jövőre az EU újra élesíti a Stabilitási és Növekedési Paktumot, amelyben előírták a tagállamoknak, hogy az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a 3 százalékot, bár elvileg a hiánytúllépés semmilyen szankcióval nem jár.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2023. június 25., 10:31
Tisztázni kell, hogy a 2021-ben indult európai uniós költségvetési ciklus első két és fél évében az Európai Bizottság (EB) milyen jogcímeken és mekkora összeget juttatott Ukrajnának – jelentette ki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Deutsch Tamás.
Itthon
2023. június 21., 17:31
„Ezer sebből vérzik, mert nem lehet jobbat csinálni” – mondta Tasó László, az országggyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke egy bizottsági ülésen a költségvetésről, majd egyetértett Gyurcsány Ferenccel.
Gazdaság
2023. június 20., 10:15
A veszélyhelyzetre történő hivatkozással három törvénymódosítás is megjelent hétfőn este a Magyar Közlönyben.
A globális társasági minimumadó bevezetésével adóemelésre nyílhat a kormány mozgástere, hiszen azt 2024-től kötelezően be kell vezetni.
(Kiemelt képünkön: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszél a Széchenyi Kártya Program legújabb termékeiről tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2022. június 20-án. Fotó: MTI/Soós Lajos)
