A magyar képviselői fizetések európai viszonylatban is sokkal versenyképesebbek, mint a magyar átlagbérek
Tavaly nyáron döntött az Országgyűlés a parlamenti képviselők 18,5 százalékos fizetésemeléséről, akik szeptembertől már megemelt fizetést kaptak. Idén márciustól újabb emelésnek örülhettek, így egy év alatt 70–77 százalékkal nőtt a bérük. Az átlagos bruttó bér ehhez képest 2014 óta csak 55 százalékkal emelkedett – írja az mfor.
A magyar képviselői fizetések ráadásul nemzetközi összehasonlításban is versenyképesebbek, mint a magyar minimálbér, vagy az átlagos bruttó bér. Európai rangsorban a minimálbér és az átlagbér is az ötödik legalacsonyabb, míg a V4-országok közül mindkettő a legalacsonyabb. A havi képviselői bruttó bér már előkelőbb helyen szerepel, a havi 3083 euró a hatodik legalacsonyabb alapjuttatás. Magyarországnál kevesebbet Lengyelországban, Horvátországban, Lettországban, Spanyolországban és Szlovákiában kapnak a döntéshozók.
Európán belül a legjobban fizetett honatyák a németek, akik havi bruttó 9780 eurót vihetnek haza, ez majdnem bruttó 3,2 millió forint. Második helyen az osztrák felsőház képviselői állnak 8931 euróval, őket követik a dán képviselők 8261 euróval.
A nominális rangsornál viszont beszédesebb az, hogy ezek a juttatások hogyan viszonyulnak az országok átlagfizetéséhez. Magyarországon a mindenkori átlagbérhez kötik a képviselői alapilletményt, máshol házszabályi rendelkezésben határoznak a juttatásokról, vagy egy fix alapilletményt szoroznak fel a tisztségek alapján megállapított szorzókkal.
Az mfor összehasonlította, hogy Európában az egyes országokban az átlagos bruttó havi kereset hogyan viszonyul a képviselői juttatásokhoz.
Ebből az derült ki, hogy a magyar képviselők 3083 eurós juttatása az országban jellemző bérszínvonalhoz, az átlagos havi bruttó 1119 euróhoz mérve sokkal versenyképesebb. A képviselők fizetése a magyar átlagbér 276 százaléka volt a legutóbbi kereseti adatokhoz mérten. Ennél magasabb arány csak 9 tagállamban fordult elő.
Az élen Görögország áll 685 százalékkal, mögötte Lettország 375 százalékkal, a harmadik helyet pedig a román honatyák szerezték meg 338 százalékkal. A régiónkból még az osztrák alsóházi képviselők állnak előttünk 332 százalékkal. A cseh és szlovák képviselők havi juttatása az átlagbér arányában mindössze néhány tíz százalékponttal alacsonyabb magyar kollégáiknál.
A legkisebb különbség a képviselői juttatás és a helyi átlagbér között a nyugati államokban van. Luxemburgban ez az arány 131, Dániában 139, Franciaországban pedig 143 százalék.
Mindeközben nominálisan átlagosan az európai tagállamok ötödik legalacsonyabb fizetéséért dolgozik egy magyar alkalmazott. Igaz, idén májusban a KSH szerint 364 ezer forint volt az átlagjövedelem az országban. Azzal viszont még a statisztikai hivatal is tisztában van, hogy ez az összeg a magyar társadalom legjobban kereső rétege miatt alakult így, vagyis a valóságban ettől elmarad a középosztály havi jövedelme.
Jól példázza az elit és az átlagdolgozói jövedelmek különbségét a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozata fotókampánya. A fényképeken a pedagógusok azt mutatják meg, hogy milyen végzettséggel, hány év tapasztalattal rendelkeznek, és azt pontosan mekkora fizetéssel honorálja a magyar állam. Ezzel akarták felhívni a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormány által hangoztatott béremelések messze nem teljesültek. Nemrég az is kiderült, hogy már egy észt pedagógus is kétszer annyit keres, mint magyar kollégája. Annak ellenére, hogy az észtek a rendszerváltáskor még szegényebbek voltak nálunk, de 2005–2006 körül már le is hagytak minket az egy főre jutó nemzeti jövedelemben.
