Államháztartás: itt a tételes lista, erre költötte a kormány a pénzünket 14 év alatt
A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, mennyire sáfárkodott jól a kormány az államháztartás forrásaival, azaz hogy mire költötték Orbán Viktorék az adóforintjainkat az elmúlt 14 év során.
Benyújtották a jövő évi költségvetést, így a GKI Gazdaságkutató Zrt. áttekintette, hogy az elmúlt 14 évben a magyar kormány mennyit és mire költött az adófizetők és hitelezők pénzéből. Kiderült, hogy az állami szervek (központi kormányzat, önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok) mekkora összeg felett rendelkeznek, azt az államháztartás GDP arányos értéke szemlélteti. Eszerint az arány 2015-ig lassan növekedett, majd a világgazdasági konjunktúra során, a Covid-válság bekövetkeztéig csökkent. Ekkor természetes módon megemelkedett, és ezen a szinten maradt (49-51 százalék). Ezen felül arra is fény derült, hogy az elmúlt 14 évben megnövekedett a központi költségvetés aránya az államháztartáson belül, mely 2010-ben még 67 százalék volt, 2023-ban viszont már elérte a 79 százalékot.
A GKI szerint emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a magyar kormány a magasabb költségvetési kiadást csak egyre nagyobb költségvetési hiányból tudta finanszírozni az utóbbi években. 2016-tól kezdődően átlagosan 2 százalékponttal nagyobb hiánnyal rendelkezett a magyar költségvetés, mint az Európai Unió átlaga, ami kifejezetten rossz adat a 2016-2019 közti világgazdasági konjunktúrában, amikor nagy összegű európai uniós források érkeztek, illetve a kamatszint is rekord alacsony volt.
Erre futotta az államháztartás forrásaiból
A központi költségvetés funkcionális megoszlása eltér a gyakran elemzett államháztartási kiadások szerinti megoszlástól. Utóbbi az önkormányzatok, valamint társadalombiztosítási alapok kiadásait is magába foglalja, továbbá a kiadások végső tényleges felhasználása eltérhet az államháztartási csoportosítástól, amit a KSH funkcionális megoszlása korrigál. Ez alapján 2010-hez képest az egészségügyi, az oktatási, a szociális, a védelmi, valamint a lakásügyi és a településfejlesztési arányok csökkentek 2022-re.
Mint egy 635 milliárd forinttal többet költött viszont a kormány általános közszolgáltatásokra (aminek legnagyobb része a végrehajtó és törvényhozó szervekre, pénzügyi és költségvetési ügyekre, valamint a külügyekre ment el), 845 milliárd forintos többletet produkált a közrend és közbiztonság esetében, valamint 781 milliárd forinttal emelte az egészségügyre és 540 milliárd forinttal a környezetvédelemre fordított összeget. Előbbi a Covid miatti orvos és nővér béremelés, valamint az egyszeri egészségügyi beszerzések, az utóbbi az uniós követelményeknek való megfelelés miatt nőtt.
(Kiemelt képünkön a Varga Mihály pénzügyminiszter által az Országgyűlés elé benyújtött 2025-ös költségvetés látható. Forrás: Varga Mihály hivatalos Facebook-oldala)