A prognózisok futnak a romló adatok után
A magyar gazdaság jövő évi várható teljesítményéről a hazai elemzők között is vita van. A fő kérdés a visszaesés mértéke, a kormány tervében szereplő egy százalékkal szemben a többség nagyobb GDP csökkenést vár, egyesek akár négy százalékot is elképzelhetőnek tartanak. Ez az ipari termelés látványos, hét százalékot meghaladó őszi visszaesését tekintve sajnos nem irreális prognózis. A legoptimistább változatlanul a GKI, amely mintha futna a romló adatok után.
Feltűnő volt, amikor másfél hónappal ezelőtt az általános trendeket látva már mindenki, beleértve a Nemzeti Bankot, a nemzeti össztermék csökkenését jósolta 2009-re, a GKI még mindig félszázalékos bővülést várt. Most, amikor a legfrissebb ipari és munkaerőpiaci folyamatokat érzékelve a többség legalább kétszázalékos visszaesést prognosztizál, a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében egy-másfél százalékra teszi annak várható mértékét.
A kutató intézet viszonylagos optimizmusa ugyanazon trendek elemzésén alapul, mint a többi prognózis. Az eltérés oka minden bizonnyal az lehet, hogy a GKI-nál nagyobb az átfutási idő, így mire egy-egy tanulmányuk nyilvánosságra kerül, a reálgazdasági adatok még rosszabbak lettek, amit viszont csak a következő előrejelzésük fog tartalmazni. Az a benyomásunk tehát, hogy a kedvezőtlenül változó helyzetben futni igyekeznek az újabb adatok után.
Ez érződik az egyébként jól alakuló költségvetési hiány becslésénél is. A novemberi előrejelzések alapján szinte biztosra vehető, hogy az éves deficit a GDP három százaléka alá csúszik. Ennek ellenére a GKI a pénzügyminisztériumhoz hasonlóan kitart a mintegy 3,3 százalék mellett, azzal a megjegyzéssel, hogy a nyugdíjpénztári kiigazítást figyelembe véve a hiány már 3 százalék alatti, a maastrichti kritériumnak megfelelő. Abban viszont nincs vita az elemzők között, hogy 2009 tavaszán megszűnhet a túlzott deficit-eljárás Magyarország ellen, és jövőre korrekció nélkül is bőven 3 százalék alatt lehet a hiány.
A GKI szerint a bruttó keresetek jövőre mintegy 2-3 százalékkal emelkednek, ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnálnak. Az infláció ugyan jelentősen mérséklődik, de a reálkeresetek így is mintegy 1,5 százalékkal csökkennek, ezen belül a versenyszektorban csak minimálisan. A foglalkoztatás a 2008 őszi helyzethez képest érezhetően visszaesik a kutató intézet szerint, ezt viszont nem számszerűsíti. Más szakértők százezerkörüli munkahely megszűnésére számítanak.
Abban teljes az egyetértés, hogy az infláció az energia és mezőgazdasági árak esése, illetve a magas bázis miatt a következő hónapokban és 2009 elején is gyorsan esik. A GKI 2008-ra éves átlagban 6,2 százalékos, az év végére 4,5 százalék, 2009 egészére 3,5 százalékos, jövő év végére pedig 3,2 százalék körüli áremelkedést prognosztizál. A szakértők többsége ennél radikálisabb esésre számít, és azt jósolja, hogy a pénzromlás üteme 2009 második felében három százalék alatt lesz.
Nincs jelentős véleményeltérés a forint árfolyamát illetően. Mindenki egyetért abban, hogy az a nemzetközi pénzpiaci bizonytalanság miatt ingadozni fog, de inkább erősödik. Az a tény, hogy az MNB november végi kamatcsökkentését a forint erősödése követte, arra utal, hogy a következő hónapokban folyamatos lehet a kisebb-nagyobb kamatvágások sorozata. Ugyanakkor, ha Magyarország jövőre belép az ERM-2 árfolyamrendszerbe, az növelheti a magyar gazdaság, s a forint iránti bizalmat, ami gyorsabb kamatvágásokban, illetve erősebb forintban nyilvánulhat meg.
