A piac ideges, de még nincs pánik

Napok óta zajlik a huzavona, hogy Írország kérjen-e pénzügyi segítséget a nemzetközi partnerektől költségvetésének rendbe tételére vagy se. Az ír miniszterelnök, Brian Cowen kedd délután közleményben tájékoztatta a parlamentet, hogy tárgyalások folynak Írország, a Nemzetközi Valutaalap és az Unió között, de nem a görög típusú költségvetési mentőövről, hanem a bankrendszer konszolidálásáról.

2010. november 17., 08:37

Napokig ellentmondó hírek keringtek a nemzetközi sajtóban arról, hogy Írország tárgyal-e az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal egy mentőcsomagról, kedden Brian Cowen kormányfő közölte, hogy csak a bankok mentéséről van szó. A miniszterelnök már hétfőn is arról beszélt, hogy nem mentőövről van szó, a kommunikációs káoszban azonban összemosódott a kettő, amit felerősített, hogy az ország függetlenségét érintő szimbolikus üggyé vált kérdés.

A kormányfő hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az unióval csupán a bank- és pénzügyi rendszer stabilitásáról egyeztettek, segélyről nem. "Írország nem kezdeményezi az állam uniós segélyből való finanszírozását, mivel a következő év közepéig biztosított a finanszírozás" - mondta a kormányfő. Egyes miniszterek nyilatkozatai azonban szimbolikus harcot csináltak a kérdésből, s szilárdan tagadták, hogy tárgyalnának a mentésről.

Az uniós ügyekért felelős ír miniszter érvei között már az ország függetlenségének megőrzése is megtalálható volt. "Ez nem nemzeti büszkeség kérdése. Nagyon fontos, hogy egy független ország a kezében tartsa a fő ügyeket" - mondta Dick Roche a nemzeti rádiónak, aki hozzátette, hogy nem lenne jó a nemzetközi segítségért rohanni, amikor "világos, hogy erre nincs is szükség." Az ír vállalkozásügyi miniszter, Batt O'Keeffe pedig azt mondta: "az ország nehezen harcolta ki a függetlenségét és a kormány nem fogja ezt feladni senki kedvéért".

Több hivatalos cáfolat ellenére kedden, még a délutáni közlemény előtt, a Bloomberg azt írta egy, az ügyre közelről rálátó forrásra hivatkozva, hogy az ír kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tárgyal egy mentőcsomagról. Sőt, a Royal Bank of Scotland egyik vezető közgazdásza szerint órák vagy napok kérdése volt csak, hogy megállapodjanak - ebből pedig azt várhatta a piac, hogy az EU alkalmazza az idén felállított mentőmechanizmusát.

Második Görögország?

Noha Írországot a következő Görögországként emlegetik, a két állam problémái jelentősen eltérnek egymástól. Az íreknél nem a központi költségvetés lazasága okozta a legnagyobb gondot - bár idén az egyedül is összehozna a GDP 12 százalékára rúgó hiányt -, hanem a bajba került bankokba pumpált óriási összegek. Viszont hiába állna meg a költségvetés a saját lábán, a bankrendszer borulása a büdzsét sem kímélné - arról nem is beszélve, hogy egész Európában, s így a világgazdaságban is új vihart kavarna.

Két éve, amikor a válságpánik kellős közepén az ír kormány garanciát vállalt a bankrendszer összes kötelezettségére, a pénzügyminiszter, Brian Lenihan még azt mondta, hogy "ez minden idők legolcsóbb bankmentése". Az ír kormány 2008 végén 5,5 milliárd euróval segített ki három bankot. Mostanra azonban mégis nagyon drágának bizonyult, mert az ír államnak a vártnál sokkal nagyobb mértékben kellett helytállnia. Írország egy 6 milliárd eurós (közel 1700 milliárd forintos) megszorítással kezdi meg a költségvetés szanálását, mivel a költségvetés hiányát nekik is 3 százalék alá kell szorítaniuk.

Jellemző, hogy csak az ír vállalati piac egyik fő hitelezője, az Anglo Irish Bank stabilizálása több mint 30 milliárd euróba kerül. Az ír állam már többször kisegítette a hitelintézetet, a veszteségek miatt ugyanis a működéshez szükséges szint alá csökkent a tőkeállománya. De a bankrendszernek vannak még gyenge láncszemei, ilyen az ország második legnagyobb bankja, az Allied Irish Banks is - írta az

origo.hu.

Az EU, illetve az eurózóna szempontjából aggasztó, hogy jóllehet most Írország van a figyelem középpontjában, távolról sincs egyedül a fenti gondokkal, a befektetők szemében Portugália és Spanyolország is egyre inkább a veszélyzónához tartozik. Az esetlegesen kialakuló további válsággócok későbbi kezeléséhez mindenesetre mintát adhat, hogy miként oldják meg az ír problémát. A megoldás ráadásul az idén elfogadott európai mentőmechanizmus tesztje is lenne, hiszen Görögországot még nem ennek keretében húzták ki a bajból.

Egyelőre biztató jel, hogy a piac idegessége ugyan érezhető, de pánik nincsen. A hétfői adatok szerint a 10 éves ír állampapírok hozama a múlt hét végi szintről még csökkent is - ez azt jelenti, hogy a befektetők olcsóbban hajlandók finanszírozni Írországot, mint pár nappal korábban, vagyis kevésbé tartják kockázatosnak. Egyes elemzők szerint azonban ez csupán a kivárást jelzi az uniós vezetők küszöbön álló tárgyalásai előtt.