A betegek védelmében
Tombol pártunk és kormányunk plakátkampánya, és a felmérések szerint haszna is van: pár százalékkal nőtt a Fidesz népszerűsége. Bólogatnak a szakértők, a magyar idegengyűlölő, erre épít Orbán Viktor és lám, jól teszi.
Nos nem igaz ez a fenti megállapítás: a magyar nem idegengyűlölő, hanem beteg.
A xenofóbiát szívesen fordítjuk idegengyűlöletként, de ez nem pontos. A „fóbia” a görög „félelem” szóból származik, a pszichológia tudománya szerint a fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. Nem gyűlölködő, hanem beteg emberekről beszélhetünk, akiknek elsősorban orvosi, pszichológusi segítségre volna szükségük. Van persze olyan, hogy ezek a betegek erőszakos cselekedetekre ragadtatják magukat; ha valaki pókiszonyban (arachnofóbia) szenved, elképzelhető, hogy egy-két pókot agyoncsap, de ezek hátterében nem gyűlölet, hanem félelem áll.
Orbán Viktor tehát kiszolgáltatott, beteg emberek állapotát kihasználva próbál politikai tőkét kovácsolni. Nem segíteni akar a betegeken, hanem éppen azt sulykolja beléjük, hogy az ő beteg állapotuk a normális, és a normálisan gondolkodók a betegek.
Tegyük fel, hogy van egy ismerősünk, aki víziszonyban (hidrofóbia) szenved. Segíteni próbálunk neki, megtanítjuk például úszni, adunk neki olyan eszközöket, amelyek a biztonságérzetét növelik, „megismertetjük” a vízzel. Semmiképpen sem azt tesszük, hogy a víz veszélyeiről tartunk előadást, nem beszéljük le még a mosakodásról is, a vízivásról már nem is beszélve; mégpedig azért nem, mert ennek az ismerősünknek nem ártani, ellenben segíteni szeretnénk.
Orbán Viktor nem segíteni akar sok-sok beteg polgártársunknak, hanem rontani akar állapotukon. Beteg embereken taposva próbál a felszínen maradni.
De ez ellen nem is annyira az ellenzéki pártoknak kellene fellépniük, mint sokkal inkább az orvosi szakmai szervezeteknek.
Ráczkevy Miklós
