A Fidesz hatalomra kerülése óta minden év a fordulat éve – legalábbis a kormánypárti kommunikáció szerint. A tények azonban mindeddig nem igazolták a sikerpropagandát, amit Orbánék egyes adatok kozmetikázásával és félremagyarázásával próbálnak ellensúlyozni, ahelyett, hogy a gazdaságpolitikájuk alapjain változtatnának.

Életbe lépett a budapesti taxirendelet, ennek értelmében a taxik az eddigi maximált ár helyett fix viteldíjjal fuvaroznak. Az alapdíj 450 forint, ezen felül kilométerenként 280 forintot, várakozásnál pedig percenként 70 forintot kell fizetni.

Rohamos ütemben bővül az elektronikus kereskedelem Kínában, amelynek piaca akár már az idén világelsővé válhat mérete alapján.

A Price Waterhouse Coopers azt jósolja, hogy még az idén 150 millárdról, 170 milliárd euróra nő a hat legnagyobb osztrák banknál a bedőlt hitelek összege.

A közép-európai államok kimaradnak a feltörekvő piacokat sújtó vérengzésből, hála a jó magyar, cseh és lengyel gazdasági alapoknak, illetve annak, hogy ezeket az országokat szoros kapcsolatok fűzik az ismét lábra kapó euróövezethez – írja a londoni Financial Times.

Változhat a dohánytörvény, tiltólistára kerülhetnek azok a hipermarketek, amelyeknek az eladótere meghaladja a 2500 négyzetmétert – írta pontosan meg nem nevezett kormányzati forrásaira hivatkozva a Magyar Hírlap.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) augusztus 29-én megkezdi a sztrájktárgyalásokat a Spar Magyarország Kft. képviselőivel; a Tesco alkalmazásában álló KDFSZ-tag gépkocsivezetők teljes mértékben egyetértenek a Spar gépkocsivezetőinek sztrájkköveteléseivel, és szolidaritásukról biztosítják sorstársaikat – közölte a KDFSZ vezetősége szerdán az MTI-vel.

Az MSZP szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének azonnali vizsgálatot kell kezdeményeznie amiatt, hogy a napokban több bank is díjemelést jelentett be, mert ezzel az egyoldalú lépéssel a számlatulajdonosok érdeke sérül. A DK úgy látja, a banki díjemelés a kormány által bevezetett új adók és közterhek miatt következett be.

A forint szerdán tovább gyengült a keddi jegybanki kamatvágás után elért gyenge szintről: az eurót kora délutánra már 303 forint felett jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, szemben a kora reggeli 302-közeli árfolyammal.

A lényeg eldőlt, de a konkrétumokra még várni kell: a devizahitelekkel küszködő adósok számottevő könnyítésre számíthatnak, a terhek legnagyobb részét a bankok vállalják, a pontos konstrukció azonban még nem világos. Az viszont egyértelmű, hogy a több százmilliárdra rúgó költséget végső soron az egész lakosságra és a vállalkozásokra hárítják.

Tovább gyengült a forint szerda reggel az előző napi kamatvágást követően.

A devizahiteles mentőcsomagban a „kvázi” forintosítás a legvalószínűbb forgatókönyv a Buda-Cash elemzője szerint, az ING szakértője pedig úgy véli, a mentőcsomag elnyújtott költséget jelent majd a bankoknak.

Az MSZP szerint bár Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért, ebből három és fél év alatt nem teljesített semmit.

Kedden gyengült a forint a piaci várakozásokat meghaladó jegybanki kamatvágásra: délután négy órakor az euró jegyzése 301,43 forinton állt a kora reggeli 298,75 forinttal szemben.