Mennyibe kerül nekünk az új mentőcsomag?
A lényeg eldőlt, de a konkrétumokra még várni kell: a devizahitelekkel küszködő adósok számottevő könnyítésre számíthatnak, a terhek legnagyobb részét a bankok vállalják, a pontos konstrukció azonban még nem világos. Az viszont egyértelmű, hogy a több százmilliárdra rúgó költséget végső soron az egész lakosságra és a vállalkozásokra hárítják.
Első ránézésre közel áll egymáshoz az MNB és a Bankszövetség javaslata a devizahitelek végleges kivezetésére. A Nemzeti Bank az érezhetően tendenciózus elemzésére alapozva az árfolyamgát teljes körűvé tételében látja a megoldást, azzal a nem csekély különbséggel a jelenlegi konstrukcióhoz viszonyítva, hogy a 180 forintos svájci frankhoz képest mutatkozó eltérést összegző gyűjtőszámlán felhalmozódó tartozást lényegében elengednék, ami nem csupán a kamatot, de a tőkét is érinti. Ezzel jogilag nem forintosítanák a tartozást, de az eredmény ugyanaz lenne: az árfolyamkockázat megszűnne, és a devizahitelek fokozatosan eltűnnének.
Az MNB szerint ez évi 30-40 milliárdba kerülne, ez azonban valójában csak az eddigi árfolyamgáthoz viszonyított többletköltséget jelenti. A teljes összeg nagyjából 80 milliárd forintra rúgna évente mindaddig, amíg a futamidők le nem járnak. Összességében tehát a teher akár közel kerülhet ahhoz az ezermilliárdhoz, amit a szakértők maximumként kalkuláltak. Az MNB javaslatából nem derül ki egyértelműen, ebből mit vállalna az állam, de vélhetően igen keveset. Ha tehát a kormány ezt a megoldást erőltetné, az padlóra küldhetné az egész bankrendszert, hacsak az nem hárítaná tovább a veszteségeket az ügyfelekre, azaz a lakosságra és a vállalkozásokra.
Vélhetően erre a következtetésre jutott a Bankszövetség is, mert előremenekülve olyan javaslatokkal állt elő, amelyek elvileg nem állnak messze a Nemzeti Bank ötletelésétől, de kisebb áldozattal járnak. Két csomagot terjesztettek elő, amelyek – helyesen – külön kezelik a normálisan törleszteni tudókat és az erre képteleneket. Az utóbbiaknál hírek szerint nagyobb engedményre készek, hogy az adósok kikerülhessenek a csapdahelyzetből, ami a bank érdeke is, különben leírhatja akár az egész hitelt. A többieknél is törlesztéscsökkenést ígérnek, elébe menve a kormány igényeinek. A Bankszövetség elnöke szerint mindez több száz milliárdba kerülne, aminek döntő részét a bankok vállalnák.
A tárgyalóasztalon lévő javaslatok alapján több konstrukció is lehetséges, a végső megoldás várhatóan a forintosítás, az árfolyamgát és a tartozáselengedés variációiból alakul ki, a döntés erről a jelek szerint napokon belül megszületik. A lényeg nem is a lebonyolítás pontos formája, hanem az, hogy kit hogyan fog érinteni. Az adósok szempontjából a fő kérdés, milyen körre terjed ki a döntés, és milyen mértékű lesz a könnyítés. Úgy tűnik, mind a kormány, mind a Bankszövetség a lakossági devizaalapú lakás-jelzáloghitelekkel számol, azaz a megoldás nem terjed ki a többi devizahitelre és a nem lakossági adósokra. A törlesztőrészletek csökkenésének a mértéke egyelőre nehezen kalkulálható, és nem is lesz mindenkinél azonos, mivel két teljesen egyforma hitel sincs.
