Ajánló lapunk október 28-i számából

Szerény becslések szerint is mintegy 10 ezer ember vonult végig Budapest utcáin az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján. A Színház- és Fimművészeti Egyetem (SZFE) hetek óta küzdő hallgatói és tanárai támogatására szervezték a demonstrációt. Munkatársunk végigkísérte a menetet, és úgy látta, nem csupán erről volt szó.

2020. október 28., 10:27

Szerző:

Vakcina: verseny vagy háború?

Október 22-én Németország szövetségi egészségügyi minisztériuma felkérte a tartományi kormányokat, hogy kezdjék meg hatvan oltási centrum berendezését. A központokban meg kell oldani, hogy a vakcinát mínusz 78 fokon tárolják. Ezzel alighanem új időszámítás kezdődött a COVID–19 történetében. Ha a német hatóság most vakcinációs helyszíneket rendez be, akkor decemberben várhatóan már oltani akar. És ha ilyen hűtőszekrényekre van szükség, akkor a vakcinaverseny nyertese a világ első genetikai alapú mRNS készítménye. Ez azt is jelenti, hogy az amerikai gigacégeket leiskolázta egy apró német kutatóközpont, amelyet második generációs török bevándorlók alapítottak.

Tombol a járvány

Sorra hozzák az öreg kontinensen a COVID-pandémia második hulláma miatt szükségessé váló, egyre szigorúbb óvintézkedéseket. A kormányok jobbára azt szűrték le a vírus tavaszi támadása elleni küzdelem tapasztalataiból, hogy nem szabad még egyszer olyan radikálisan lebénítani a gazdasági életet, mert a drámai jövedelemkiesés immár túl magas kockázatokat hordoz a társadalmi béke fenntarthatóságát illetően – magasabbat, mint a halálesetek számának megugrása. A fertőzési adatok ugrásszerű növekedése azonban rendre felülírja azok elképzeléseit, akik most az előző hónapokban hatalmas vitákat kiváltó „svéd modellt” – a lezárások és tilalmak elkerülését – próbálnák követni. A mostani második hullám különösen Kelet-Közép-Európában erőteljesebb a tavaszi elsőnél.

 

Menet közben kell kereket cserélni

A magyar hatóságok nem követik a járványügyi kontaktkutatás tudományosan igazolt szabályait, sokkal alaposabb feltáró munkát kellene végezniük. Így vélekedik Ádány Róza professzor, aki a napokban vehette át a Népegészségügyi Egyesületek Világszövetségének háromévenként kiadott nagydíját, a H. R. Leavell Awardot. Ádány professzor, aki az ország első és máig egyetlen népegészségügyi karát hozta létre a Debreceni Egyetemen, a kelet-közép-európai tudósok közül elsőként nyerte el ezt a rangos kitüntetést.

 

Az utolsó dobás

Mondják, a leglassúbb folyó is eléri egyszer a tengert. Az ellenzéki szerveződésről szóló diskurzus kilenc évre nyúlik vissza. Sokan bizonyító erővel bíró bukásként, mások a várható konfliktusokat feldobó, tanulságos elővizsgaként értékelték az egyesített ellenzék közös borsodi fellépését. Bizonyos értelemben mindegy, hogy ez siker-e vagy balsiker, maradt-e, eltűnt-e a kétharmad. A kocka el van vetve. Dezertálni, kiszállni csak politikai megsemmisülés árán lehet. Ha ez a dobás sem nyerő, nincs ismétlés. A jelenlegi ellenzéki politikusnemzedék az utolsó sanszait is elveszíti. Ezért célszerű rögzíteni, milyen kondíciókkal indulnak.

 

Család vagy párkapcsolat?

A KDNP nem ért egyet a szentatyával, Beer Miklós szerint félreértik őt, a Keresztények a Melegekért szerint már az is jó, hogy beszélünk a dologról.

 

Az új törvény bénító hatású

Miközben a járvány egyértelművé tette, hogy a közellátásban stratégiai szerepet betöltő magánszolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásra vannak utalva, az egészségügyi dolgozók jogállásáról elfogadott törvény egyetlen huszárvágással választaná szét a két rendszert.

 

Játszmák a járvány árnyékában

A következő parlamenti választáson várható ellenzéki összefogás gyorsabb cselekvésre ösztönzi a kormánypártokat. Bár normál esetben bő másfél év van a voksolásig, a Fideszben már készülnek a kampányra. A lapunk által megkérdezett politológusok több szempontból is elemezték a jelenlegi helyzetet, és számba vették a lehetséges fejleményeket.

 

A gúny kétélű fegyverével

Az amerikai elnökválasztás előtti utolsó kampánygyűléseken a hivatalban levő, de a közvélemény-kutatóknál rosszul álló, republikánus Donald Trump igyekezett előremenekülni, és – ha már intézkedéseivel nem tudta elérni a járványadatok javulását – jobbára azt sulykolta hallgatóságának, hogy nem kell túlzottan aggodalmaskodni, a vírus legyőzhető.

 

Alapjaiban kellett újragondolni a filmgyártást

A koronavírus berobbanásával leálltak a filmforgatások, aminek súlyos következményei lettek: újrainduláskor teljes gyártási terveket kellett átalakítani, ruhákat átszabni, büdzsét megemelni, bemutatót elhalasztani. Azóta már új produkciók gyártásába is belevágnak az alkotók, viszont sokkal óvatosabbak, és igyekeznek mindenre felkészülni.

 

Vérdíj

Temérdek minden megtörténik, amiről korábban azt gondoltuk volna, hogy semmi esetre sem történhet meg. Hányszor, de hányszor érezzük ezt manapság! Rudolf Péternek, nyilván nem véletlenül, Dürrenmatt darabja, Az öreg hölgy látogatása az első rendezése a Vígszínházban, amióta ő az igazgató.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.