Ajánló lapunk 2020. június 4-i számából
A bomlás anatómiája
Az egy dolog, ki milyen vonalakat rajzol egy kávéházi asztalon, másik dolog, hogy mi a diplomáciai tárgyalások tárgya. A létrejövő megoldásnál jóval vadabb elképzelések is közkézen forogtak. (Lásd Masaryk terveit a Nyugat-Dunántúlon áthúzódó csehszlovák–szerb korridorról.) 1917 végén, 1918 elején indul az a tervezési folyamat, amelynek végeredménye a Monarchia felosztása. Ez persze nem menthet fel senkit az önvédelem felelőssége alól. Nyilván szerepet játszott az eredményben a Károlyi-kormány önámító, pacifista katonapolitikája, de legalább ennyire fontos tényező a magyar lakosság bénult passzivitása.
Az EU lehet a legjobb megoldás
Hiába magyarázzuk a szlovákoknak, hogy most ne nemzetállamokban gondolkodjunk, amikor a nemzetállami eszme legfőbb zászlóvivőjét úgy hívják, hogy Orbán Viktor – mondta a trianoni évforduló alkalmából lapunknak adott nyilatkozatában a Szlovákiában élő Hunčík Péter író, pszichiáter, aki korábban tevékenyen rész vett a politikai életben.
Ahogy lesz, úgy lesz
A gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok tervezésekor azért vannak bajban az elemzők, mert a jelenlegi kormányzat lépései kiszámíthatatlanok, és a NER egy valóságos törvénygyárat üzemeltet, aminek következtében nemhogy a jövő, de még a jelenlegi állapotok sem értelmezhetők. Jellemző, és egészen elborzasztó például a minapi képlet: a május végén megjelent Magyar Közlönyben több mint 400 törvény és törvénymódosítás szerepel.
Történelem, a szereplő szemével
Burleszkfilmbe illő jelenet lehetett. Az ország első embere sétálni akart. Így egy egész menet körözött éjfél után mintegy négy órán át a miskolci utcákon. Elöl két egyenruhás rendőr gépfegyverekkel. Utána két civil nyomozó, szintén felfegyverezve. Mögöttük sétált az MSZMP első titkára az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkárával. Következett a Kormányőrség vezetője, aztán újabb két civil nyomozó gépfegyverekkel, végül még két rendőr. Ilyen körülmények között békült ki – valamikor 1982-ben – Kádár János és Grósz Károly. A történetet az utóbbi idézte fel abban az interjúban, amelyet Juszt Lászlónak adott még 1994 augusztusában.
Megint kijátsszák a cigánykártyát
A gyöngyöspatai ítélettel kapcsolatos májusi interjúban Orbán Viktor jelezte: megvárják, amíg a Kúria határozata írásban is megjelenik, majd olyan törvénymódosításokat nyújtanak be, amelyek megakadályozzák, hogy a jövőben a bíróságok hasonló döntéseket hozzanak. Ez pedig a szegregált oktatás többé-kevésbé nyílt törvényesítését jelenti. Azt, hogy bebetonozzák a hátrányokat és elveszik a gyerekektől a lehetőséget, hogy előítéletek nélkül megismerjék egymást.
Bagó beszélőre vár
A cigány univerzum hatalmas, fenyegető erőkkel terhes. A legkisebb rossz lépésből is nagy bajok származhatnak. A kapatos cigányt mindig hazakísérik, akármilyen fáradságos feladat is ez, mert ahogy a romák mondják, ha nem ők viszik, viszi majd a rendőrség.
Mint a mókus
Egyelőre kérdéses, miképpen tölthetik ezt a nyarat a gyerekek. Lesznek ugyan táborok, de csak szigorú biztonsági intézkedések közepette, sok helyen pedig le is mondták a közös nyaralást. Körképünkből kiderül, a társas kapcsolatokat mindenütt nagyon igénylik már.
Könyvhétpótló
Idén elmarad a könyvhét. Ágyba döntötte a vírus. Ha fel is épül, igazán talpra állni majd csak jövőre tud, talán a Vörösmarty téren vagy a Dunakorzón. Ezért most csak emlékezni tudok, nem pedig őgyelegni a könyvsátrak között – vagy éppen dedikálni valamelyiknél. /Baranyi Ferenc
Járvány és hit
Kreatív pásztorok, online megjelenített szentség, hájpolt vallási tartalmak – új kifejezések, amelyeket hívők és nem hívők is ízlelgethettek a járvány alatt. Máté-Tóth András akadémikussal, a vallástudományok professzorával arról beszélgettünk, változik-e a hitélet a mostani válság után.
Titoisták Klágenfurtban
Hetvenöt éve, hogy az osztrák Karintiát megszállták Tito csapatai, és Celovecben (azaz Klagenfurtban) falragaszok hirdették: bevezették a katonai közigazgatást, és Karintia, akárcsak Stájerország, a jövendő jugoszláv népi demokrácia része lesz. A brit haderő fenyegető fellépésére és kemény tárgyalásokra volt szükség, amíg a hódítók kivonultak Karintiából.
Kollégiumba zárt külföldiek
Amikor Szingapúrról esik szó, hajlamosak vagyunk kizárólag azokra a gazdasági sikerekre gondolni, amelyek az államot az évtizedek során több tekintetben is a világ élmezőnyébe repítették. Az éremnek azonban két oldala van, a gyors fejlődés mögött egyre több a sorsával elégedetlen ember, főként a nagy létszámú külföldi munkavállalók között. /Szurok Dávid
Belső gyarmatok – Spiró György az új hűbéresekről és a rettegő középről
A felvilágosodás korától alakult ki az a mentalitás, amely két világháborút, két-három forradalmat és ugyanannyi ellenforradalmat is túlélt: tisztességes munkával kell érvényesülni, számít az adott szó, és az emberi együttműködésnek vannak erkölcsi alapjai. Bízni lehetett abban, hogy a tudást elismerik, és a műveltség fontos. Én még ismertem igazi polihisztorokat, olyanokat, mint például Bíró Endre, a biológusprofesszor, aki Joyce elvileg fordíthatatlan prózáját, a Finnegans Wake-et magyarította. A rendszerváltás után a becsület és a tudás tisztelete elveszett.
Megtanították semmitől sem félni
Csernus Mariann hetven esztendővel ezelőtt, 1950-ben lépte át a Nemzeti Színház küszöbét Bessenyei Ferenccel, Raksányi Gellérttel együtt. A Blaha Lujza téri Nemzeti fölrobbantása (1965) után a Hevesi Sándor téri épületben találta magát az ország legelső társulata. 2000-től mindmáig a (Pesti) Magyar Színház tagja. Jászai-díjas, érdemes művész, Kossuth-díjas.
Agresszió a világhálón
Riasztó jelenség ütötte fel a fejét a világháló magyar szegletében: videók jelentek meg, amelyeken kamaszok ütik egymást a nyílt utcán. A fiatalkori agresszió elterjedésére egy brutális kettős gyilkosság is felhívta a figyelmet. Szakértőkkel jártuk körül a témát.
