2018/39 Színházi erőpróbák

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő 2016 februárjától igazgatja a Radnóti Miklós Színházat. Azt mondja, az idei évad kemény próbatétel lesz az egész társulat számára, mivel a közelben elkezdődő építkezések miatt több előadásukat is más helyszínen kell játszaniuk. De úgy fogják ezt fel, mint egy csapatépítő tréninget.

2018. szeptember 26., 09:32

Szerző:

Kováts Adél szerint az igazgatás nem csak örömmel, olykor vérveszteséggel is jár. Kérdeztük arról is, hogy a mai kultúrharcos időben van-e oka félni egy színházi direktornak.

Szarkamaffia

Úgy tűnik, nincs hatásos módszer a budapesti repülőtéri csomagfosztogatások ellen. Vajon miért nem csípik fülön a rosszfiúkat, s felejtjük el végre egyszer és mindenkorra ezt a témát? A kérdésre azok után sem sikerült egyértelmű választ találnunk, hogy csaknem két tucat emberrel beszéltünk – köztük enyveskezű rakodókkal is. Ami látszik: a csomaglopás Ferihegyen már tradíciónak számít, nélküle aligha működne a rakodórendszer.

Lapozzon bele!

Uniós pénzek: elvonási tünetek

Több hónapos csúszások, elmaradó utalások, vég nélküli ellenőrzések és átvilágítások – mindenki érzi a piacon, hogy valami nem stimmel az uniós támogatásokkal. A kormány is lépett: több esetben csökkentették a kifizethető támogatási előleget, összességében bonyolultabbá és nehezebbé teszik a támogatásokhoz való hozzájutást, illetve lassítják a kifizetéseket. Merthogy soha nem látott mértékűre, 1646 milliárdra ugrott a költségvetés hiánya az év első nyolc hónapjában, főként azért, mert a büdzsé 1388 milliárd forint értékben előlegezte meg a nyertes pályázóknak az EU-tól még be nem érkezett közösségi támogatásokat. A tét nem kicsi: a GDP növekedéséhez évente 2-3 százalékot adnak hozzá az uniós források, vagyis ha a megítéltnél kevesebb pénz érkezik, nem lesz tartható a négy százalék fölötti idei növekedési cél. Csakhogy közben több száz milliárd forint értékű uniós pénz ügyében vannak elszámolási viták az Európai Bizottsággal, nem egy esetben korrupciógyanús esetek miatt. Összeállításunkban Bokor Tamást a fiatal generáció korrupcióérzékeléséről is kérdeztük. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa szerint miközben a 18–29 évesek a korrupció fogalmával elvi szinten tisztában vannak, nem tartják gondnak az orvosnak adott borítékot vagy a számla nélküli bojlerszerelést. Márpedig ha a változásra igény van, akkor az a kutató szerint csak az egyén szintjén kezdődhet meg, a családban, az iskolában. A médiának pedig úgy kellene tálalnia a sok száz millió forintos, korrupcióval kapcsolatos híreket, hogy az olvasó személyesen érintettnek érezze magát.

Krekó: Orbán elméri az európai közönségét

Vészjósló címet viselő könyv A demokráciák halála, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg néhány hónappal a New York-i kiadást követően. Steven Levitsky és Daniel Ziblatt írása figyelmeztetés az amerikaiak számára, hova vezethet Donald Trump elnöksége, egyúttal példatára a jelen és a közelmúlt tekintélyelvű rezsimjeinek. A szerzők hivatkoznak az Orbán-rendszerre is. A könyv kapcsán a hazai helyzetet próbáltuk tágabb összefüggésbe helyezni Krekó Péter segítségével.

Potyautas politikusok

A szerző azért címezte a nemrég megjelent gyűjteményes kötetét Újragondolt történelemnek (Kossuth Kiadó, 2018), mert krónikus közép-európai betegségnek tartja, hogy az egymást követő rezsimek ötvenévenként újragondolják, egyúttal át is írják a történelmet. Ez a tény korántsem kedvez a demokratikus fejlődésnek – állítja Tőkés Rudolf politológus, a Connecticut Egyetem professor emeritusa, aki új könyvében az utóbbi fél évszázad tudományos útkereséseit gondolta újra. A kiadványt ő maga nevezi politológiai vegyes salátának: a gyűjteményben épp úgy akad disszertáció (történetesen Kun Béláról), mint előadásszöveg vagy elemzés Kelet-Európa másként gondolkodóinak szociológiájáról. Tőkés nem csupán leporolja a korábbi szövegeit, de elöljáróban kritikai megjegyzésekkel is ellátja őket. Az írások zöme így több mint retró: tudományos önboncolás is.

Aki keskeny pallón jár, nem lázad

A napokban múlt kilencvenéves Losonczi Ágnes, a „szociológia anyja”, a hatvanas évek elején szerveződő magyar szociológia úttörő alkotója. Iskolateremtő tudósként, társadalomkutatóként vallja őt mentorának a szakma. Születésnapját tudományos ülésen a napokban ünnepelte a Magyar Szociológiai Társaság az ELTE-n. Losonczi Ágnes ma is derűs és aktív, a munkától sem szakadt el, a legifjabb nemzedékkel is kapcsolatban van. Vidékkutatásai ma már alapműveknek, a szakma klasszikusainak számítanak. Pályája delelőjén olyan kérdéseket tett fel és válaszolt meg, amelyek ma is terítéken vannak. Interjúnk.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.