2018/37 Könyvpiaci átszabások?
A veszteség tetemesebb lehet a kereskedelmi célú piacon. Erről tartottak kerekasztalvitát a könyvszakma exponensei. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) dísztermében rendezett szeánszra a regisztráció szerint több mint ötven kiadó képviselője jött el. Az arcok enyhén szorongóak voltak. L. Simon László „egyszerű vidéki képviselő” (a volt államtitkár önmeghatározása) amolyan kint is vagyok, bent is vagyok pozícióban, exállamtitkárként és költőként a kormányoldalt reprezentálta. A minőségi könyvszakmát Gyurgyák János, az Osiris alapítója képviselte. A Fekete Cowboy szerepét az üzleti világban sikeres Kolosi Tamás alakította. Mindez pár nappal Kötcse előtt történt, ahol kiderült, hogy szokás szerint háború van. Háború után háború. Kultúrháború. Ennél többet a szivárgások ellenére sem tudhattunk meg. De ahogy a miniszterelnök korábban fogalmazott, kétharmad kell a kultúrában is. És végső soron minden politika kultúrpolitika. Buják Attila írása.
Senki ne becsülje alá Orbánt!
Az Európai Unió óriási hibát követ el, ha nem kezeli helyén Orbán Viktor stratégiai jövőképét és könyörtelenségét, amellyel el fog járni, hogy elérje, amit akar – mondja Kim Lane Scheppele. A Princeton Egyetem professzora, Magyarország-szakértő a jövő évi európai parlamenti választás tétjéről, Orbán szerepéről, céljairól és Magyarország jövőjéről ad éles elemzést. Scheppele állítja: illiberális demokráciának sem nevezhető a magyar állam, hiszen ez már nem demokrácia. Aki kérdez: Biró Marianna.
Magyar kartell
Nemzetközi trendforduló, belső erózió a kormánypártban és ellenzéki aktivitás kellene ahhoz, hogy megrendüljön Orbán Viktor hatalma – mondja Ceglédi Zoltán politikai elemző, lapunk publicistája. Ám az ellenzék inkább sajtótájékoztatókkal, Facebook-üzenetekkel küzd, aminek az elemzők szerint nincs sok értelme. A magyar helyzetet sokan a kartell minősítéssel illetik, vagyis létezik egy zárt, elit kör, amibe beletartoznak a kormány- és ellenzéki pártok, ide bekerülni lényegében lehetetlen. A bent lévők pedig összekapaszkodnak, mert a hatalmon kívül is akad sarzsi: az örök ellenzéki pozíció a képviselői helyek biztonságát nyújtja. Sok párt a Fidesz szóhasználatát veszi át, kormánypárti vágányon halad, így a közelgő uniós kampányban is Orbánék kedvenc témájáról, a migrációról beszél majd. Egyedül az MSZP tervezi azt, hogy a hazai állapotokat, például az egészségügy helyzetét emelik a kampányukba. Vannak, akik pénzhiányra hivatkoznak, azt mondják, ez szinte ellehetetleníti indulásukat: a Jobbik több időközi választáson nem vett részt, a Liberálisok már most szövetségest keresnek, mert attól tartanak, anélkül nem tudnak indulni az EP-választásokon. Pedig – derül ki összeállításunkból – nem csak állami támogatásból vagy nagy mecénások pénzéből, illetve hagyományos kommunikációs csatornákon keresztül lehet politikai kampányokat csinálni, szavazóbázist építeni. Pungor András és Szabó Brigitta összeállítása.
Ne keressünk racionalitást!
Bíztam abban, naivan, hogy 2010-ben az új kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek, meglehet, rövid távon népszerűtlenek, de kiszámítható pályára teszik az egészségügyet. De nem vállalták a kockázatokat, senki nem meri megbolygatni a rendszert. Félnek, hogy ha egy kicsit megpiszkálnák a szerkezetét, összeomlana az egész – nyilatkozza a 168 Órának Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, a hajdani Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője, akinek most megjelent könyve kapcsán nemcsak arról beszélgettünk, miért nem omlik össze a magyar egészségügy, hanem arról is, hol siklott ki a rendszer reformja. Ónody-Molnár Dóra interjúja.
Franka és a nyilvánosság
Kényes ügyek, megszüntetett nyomozások jellemzik a kerepesi közéletet, ezek középpontjában az egykori újságíró, Franka Tibor polgármester áll, aki a szélsőjobb és a Fidesz segítségével került 2006-ban a város élére, de azóta civilként győz az önkormányzati választásokon. Most azonban számos jele van annak, hogy a település ingerküszöbét elérték a botrányos ügyek. Rajnai Attila írása.
