2018/35 A politikai megosz­tottság a legna­gyobb bűn

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, parodista nemrég, hetvenedik születésnapján mutatta be önálló estjét a Játékszínben. Ebben ötvenéves pályájára tekint vissza. A Gálvölgyi című estet szeptemberben is láthatja a közönség. A komikus drámai arcát is megmutatja A hullaégetőben, amely a Belvárosi Színház egyik visszhangos előadása. A művész a 168 Órának felidézi példaképeit Rátonyi Róberttől Márkus Lászlóig. Elmondja azt is, miért jobb, hogy ezek a színészcsodák nem élték meg a mai kultúrharcos időket.

2018. augusztus 29., 07:45

Szerző:

Elloptak két százalék növekedést

A kormány drámai gyorsasággal hülyíti el a magyarokat, miközben a 21. században nyitott, szolidáris, a világot megértő, ahhoz alkalmazkodó társadalomra van szükség – mondja lapunknak Inotai András közgazdászprofesszor, az MTA Világgazdasági Intézetének volt igazgatója. Szerinte már nemcsak szellemi, de fizikai népirtás is folyik, hiszen egyre többeket üldöz el külföldre a rendszer. A gazdaságban és a társadalomban meglévő feszültségeket egyelőre elrejti, hogy látszólag pörög a magyar gazdaság, de mivel a növekedés főleg külső forrásokra támaszkodik, nem pedig javuló és fenntartható versenyképességre, valamint erősödő társadalmi kohézióra, ezért bármikor megroppanhat. Aki kérdez: Szabó Brigitta.

Lapozzon bele!

Kutyaárnyékkormány

Ezen a nyáron Orbán Viktor azt kérte, hogy egy hónapig ne keressék, mert elmegy nyaralni. A magyar közbeszédben ennek ellenére sokszor emlegetik a miniszterelnököt, de más politikusokat, főként pedig politikai közösségeket nemigen tüntet ki érdeklődésével a nyilvánosság. Kivéve egy alakulatot: az idei vakáció aktivitási és közhasznúsági versenyét is a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nyerte meg. Ez az a humoros politikai közösség, amely mindennel, amit csak csinál, szeretne hozzájárulni egy olyan társadalmi szemlélethez, amelyben az állampolgári felelősség jókedvvel társul. Mivel a kétfarkúak az erőszakmentességben és a közvetlen cselekvésben hisznek, így aztán folyamatosan helyi ügyeket oldanak meg. Legfőbb céljuk az aktív állampolgári hozzáállás erősítése: támogatni az embereket, hogy a siránkozást és az önsajnálatot legyőzve kézbe vegyék a teendőket. Ahogy társelnökük, Döme Zsuzsanna, alias Dada Suzi lapunknak adott interjújában azt mondha: nem szeretnének egy kétségbeesett társadalmat. A párt jelenlegi méretének az felel meg, ha folyamatosan akcióznak, azzal ugyanis semmit nem tudnának segíteni, ha olyan ügyekről beszélnének, amelyekre semmiféle ráhatásuk nincs. „Ezért is fontos, hogy elkészült a Rendkívüli Ügyek Minisztériuma városfelújítós oldalunk, ahol országosan lehet bejelenteni problémákat különféle kategóriában. Rengeteg bejelentést kapunk, elkezdtek az emberek önkormányzatként használni minket, mi pedig elkezdtünk ügyeket megoldani, azaz valóban árnyékkormányzunk” – mondja Dada Suzi. A kétfarkúak úgy gondolják, ők is képesek lennének bármikor, bármely szakpolitikai területen megalkotni egy hangzatos programot, de szerintük ennél sokkal nagyobb feladat kifesteni egy padot, kihelyezni egy útjelző táblát, passzivistákat szervezni ezekhez az akciókhoz, és valóban ott lenni mindenhol, ahol szükség van rájuk. Biró Marianna cikkei.

Haldoklik a tanszabadság emléke

Bizonyosan kódolva van a felsőoktatásban a Kásler Miklós vezette humántárca és a Palkovics László által irányított innovációs minisztérium konfliktusa. Egyelőre Palkovics jobban bejátssza a rendelkezésére álló teret. Az ágazatban nagy a bizonytalanság: kancellárok hármas csoportjai világítják át a rosszul teljesítő egyetemek gazdálkodását, és az intézményi autonómia végleges felszámolásával kapcsolatban a genderszak megszüntetésének terve hallatán immáron senkinek nem lehet kétsége. A közoktatásban is várhatók szimbolikus konfliktusok: a törvényalkotási programnak része a szakképzési és a köznevelési törvény módosítása. A teljes közoktatás pedig a már beharangozott, új Nemzeti alaptantervre (NAT) vár. A kormány korábbi bejelentései szerint az új NAT bevezetésének céldátuma 2019., szeptember elseje. Ónody-Molnár Dóra elemzése.

Hideg taktika vagy ideológiai rokonság?

Látványosan javult az elmúlt időszakban Magyarország és Izrael kapcsolata. Egy évvel ezelőtt látogatott Benjámín Netanjáhú Magyarországra, idén Orbán Viktor utazott Izraelbe. Ezek a látogatások bővelkedtek a diplomáciai formalitásokat meghaladó gesztusokban. Vajon miért? Gadó János újságíró-szerkesztőt és Köves Slomó rabbit kérdeztük a közeledés hátteréről.

A Gálvölgyi

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, parodista nemrég, hetvenedik születésnapján mutatta be önálló estjét a Játékszínben. Ebben ötvenéves pályájára tekint vissza. A Gálvölgyi című estet szeptemberben is láthatja a közönség. A komikus drámai arcát is megmutatja A hullaégetőben, amely a Belvárosi Színház egyik visszhangos előadása. A művész a 168 Órának felidézi példaképeit Rátonyi Róberttől Márkus Lászlóig. Elmondja azt is, miért jobb, hogy ezek a színészcsodák nem élték meg a mai kultúrharcos időket. Sándor Zsuzsanna interjúja.

 

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.