2018/19 Roham a bíróságok ellen
Nem könnyű valami biztatót mondani
Kétszer építette föl önmagát. Magyarországon az Akadémia elnöke, a kultúrpolitika vezető embere, a rendszerváltás egyik előkészítője, az ’56-os forradalmat rehabilitáló úgynevezett történelmi albizottság elnöke volt. Mindenkit váratlanul ért, amikor 1990-ben Los Angelesbe költözött, és a UCLA professzora lett. Kapcsolatai az óhazával szórványosak, de mivel kutatási területe Kelet-Európa, folyamatosan követi a hazai eseményeket. Ezt vártuk-e az átalakulástól? Hittünk-e abban, hogy ott fogunk tartani, ahol ma tartunk? Közös sínen halad-e Magyarország és a megtalált Európa? – kérdeztük Berend T. Ivántól.
Született lúzerek
Guy Ritchie vagy Quentin Tarantino is megirigyelhetné azt a történetet, amelyet egy magyarországi csalássorozat tizennégy vádlottja írt – csak éppen nem egy filmforgatókönyvben, hanem a valóságban. A főszereplők remekül játszották a szerepüket: behajtókat, brókercégek áldozatait, gyémántszakértőket, az egykori Quaestor-vezér ügyvédjét. A színjáték célja az volt, hogy a valódi károsultaktól pénzt csikarjanak ki arra hivatkozva, hogy vissza tudják szerezni elbukott befektetéseiket, mert ismerik Tarsoly Csaba, Bróker Marcsi vagy éppen a Hungária Értékpapír Zrt. tulajdonosának titkos rejtekhelyét. A csalók hitelességét több esetben is Szeremley Huba badacsonyi borász igazolta. Legalábbis a vád szerint, Szeremley ugyanis mindent tagad. A több mint kétszázmilliós kár azonban nem fikció. Rajnai Attila írása.
Brüsszel bekeményít
Komoly viták előtt áll az Európai Unió, és nem csak azért, mert az új költségvetési ciklusban változik a pénz elosztásának a módja, a rendelkezésre álló támogatások mértéke és fókusza. Jelenlegi formájában lassan működésképtelenné válik szervezet. A tagok között rengeteg a feszültség, soha nem látott érdekellentétek körvonalazódtak – mindez akkor, amikor minden eddiginél szorosabban együtt kell majd működniük az országoknak azért, hogy az EU versenyképes maradhasson. Az új költségvetési javaslat kifejezetten kényszeríti őket erre, még a zsarolás eszközétől sem retten vissza. Az első magyar reakciók arról szóltak, hogy mi készen állunk a tárgyalásra, de Orbán Viktor szerint nyugodtak lehetünk, mert „papírunk van arról, hogy a jogállamiság rendben van”. Az unió nem így látja. Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja lapunknak azt mondja: Magyarország sajátos helyzetben van, mert miközben a kormánya erős és stabil, az igazságát sokan megkérdőjelezik. Szerinte azt kellene belátni, miért rossz nekünk az az irány, amikor – többek közt – hazánk ellenőrizhetősége érdekében az EU minél jobban központosítja a pénzelosztást, és ezzel egy olyan mechanizmust épít fel, amely jogokat vesz el a tagoktól. Összeállítás.
Titokzatos erjedés
Puszta előítélet, hogy politikai kérdésekben a kevésbé iskolázottak, az alacsony státusúak inkább ösztönösen, míg a tanultabbak és a magasabb társadalmi státusú emberek jórészt racionálisan döntenek – mondta a 168 Órának Nagy Zsófia szociálpszichológus, hozzátéve, a kutatások gyakran az ellenkezőjét igazolják: akik az átlagnál jobban érdeklődnek a politika iránt, jórészt a drukkerek közé tartoznak, érzelmileg sokat invesztálnak a dologba, így elfogultabbak. Arról is beszélgettünk, hogy meddig tarthat az ellenzéki gyászmunka, el kell-e engedni a parlamenti pártok kezét, milyen a bevásárlólista-politizálás.
Mindent elölről
„Nincs mit folytatni, csak a törmelékben turkálunk, mindent elölről kell kezdeni. A parlamenti ellenzékkel. Vagy nélküle” – írja Lakner Zoltán.
Emlékezetpolitikai hiány
Az ötvenes években, a magyar sztálinizmus időszakában járta ez a kérdés-felelet formájában megfogalmazott, a maga keserűségében viccnek szánt dialógus: „Mi a szocializmus? A zsidótörvények kiterjesztése az egész társadalomra.” Az ötvenes évekhez még nagyon is közel voltak a harmincas és a negyvenes évek, ezért az akkor élők értették a tartalmat – emlékeztet Gerő András történész, aki vitacikkében arról ír: a zsidótörvények gondolati logikáját össze lehet kötni a keményvonalas kommunista rendszerrel.
