2018/04 Elmúlt nyolc év
Potemkin-parlamentarizmus
Összesen 1 milliárd 17 millió 778 ezer 9 forintra szerződtek tavaly a parlamenti frakciók, miközben az Országgyűlés költségvetési kiadásai megközelítették a 22 milliárd forintot. De vajon parlamentáris demokrácia-e még az, amelyben következmények nélkül vásárolnak 1,2 millió forintért lekvárt? Amelyben tízmilliós ajándékokat vesz egy kormánypárti frakció, és szabadon hamisíthatók a közérdekű adatok, miközben a hatalom nemcsak pénzügyileg vérezteti ki a versenytársait, hanem állami szervek is vegzálják az ellenzéket? Egy biztos: az olcsóbb parlamenttel kampányoló Fidesz nem váltotta be ígéretét. A kevesebb képviselővel dolgozó, kevesebbet ülésező Országgyűlés milliárdokkal kerül többe.
Lapozzon bele!
Kiábrándulásverseny
Előfordult már a rendszerváltás után, hogy egy párt kétciklusnyi kormányzás után vág bele a választási küzdelembe, az azonban példátlan, hogy a Fidesznek komoly esélye van zsinórban a harmadik győzelemre. 2010-ben nem volt kérdés az MSZP veresége, ellenfelei abban versenyeztek, miként tudnak saját tartalmat adni „az elmúlt nyolc év” kritikájának. Az orbáni nyolc év után viszont az is siker lenne a széttagolt ellenzék számára, ha megakadályozná az újabb kétharmadot, az meg egyenesen földindulást jelentene, ha a Fidesznek csak 99 képviselője lenne az új parlamentben. Összeállításunkban arra keressük a választ, mi köti össze és mi különbözteti meg a mögöttünk hagyott kétszer nyolc évet. Egy dolog biztosnak tűnik: mára – sokaknak már 2010 előtt – elhomályosult a rendszerváltás eredeti célja, és kérdésessé vált, vajon lehetséges-e egyáltalán a nyugati demokrácia és jólét megvalósítása magyar viszonyok között. A tizenhat évnél is tágabb, az 1980-tól napjainkig tartó időszakot elemzi a 168 Órának adott interjújában Bruno Dallago olasz közgazdász – aki a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott nemrég előadást –. A V4-ek gazdasági fejlődésének összehasonlítása mellett arról is beszél, hogy Magyarország nem uralja egyetlen gazdasági szektorát sem, vagyis nem maradt a gazdaságnak olyan, nemzetközileg is versenyképes része, ahol a magyar tőke lenne a meghatározó. Ha Orbán Viktor azt szeretné, hogy a történelemkönyvekben államférfiként szerepeljen a neve, akkor öt éven belül be kellene vezetnie Magyarországot az eurózónába, teszi hozzá Dallago. Szűkebb intervallumot elemez viszont nemrég megjelent tanulmánykötetében a kilencvenéves Kornai János, aki az Orbán-rendszer működéséről szóló megfigyeléseit gyűjtötte csokorba. A közgazdászprofesszor a tiszteletére szervezett születésnapi konferencián kifejtette, hogy a Fidesz által elindított folyamatok már nem visszafordíthatók, súlyos pusztítást hagynak maguk után.
Atomanti vagy, te mindent bírsz
Hogyan menekül meg egy asszony a rabszolgatartójától ma Magyarországon? Döbbenetes erejű dokumentumfilm mutatja be ezt a küzdelmet, amelyet nemcsak a csicskáztatóval, hanem a segítésre hivatott állami szerv közönyével is meg kell vívni. A filmet beválogatták a világ egyik legjelentősebb független filmes fesztiváljának versenyprogramjába.
Félelem nélkül nem lehet élni
Hájos Norbert biológus-agykutató az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben a Hálózat-Idegélettani Kutatócsoportot vezeti. Azt vizsgálják, hogy a félelemmel kapcsolatos emléknyomok hol és hogyan rögzülnek az agyban. Nemrég – a világon először – ők tártak fel az agy „félelemközpontjában” található idegsejtek között egy olyan kapcsolatrendszert, amely felelős a negatív érzelmi emléknyomok kialakulásáért, és a viselkedésünket szabályozza.
Vásárhelyi exodus
A véletlen baljós rendező, a legszebb terveket kuszálja össze. Hódmezővásárhelyen novemberben elhunyt a város vezetője, Almási István, emiatt az országos választási kampány ideje alatt, február 25-én időközi polgármester-választást tartanak a dél-alföldi városban. Ami korábban nem is lett volna veszélyes a Fideszre nézve, csakhogy ezúttal a semmiből bukkant fel egy független jelölt, akit két, helyben is aktív ellenzéki párt, az MSZP és a Jobbik is támogat. Ráadásul Márki-Zay Péter (civilben közgazdász-villamosmérnök) több mint független. Valójában „csalódott jobboldali szavazó”, hét gyermek apja, hívő katolikus, az egyházközség világi elöljárója. Ha másfél hónappal a parlamenti választás előtt megszorongatják (netán legyőzik) Lázár emberét, az félelmetes precedenst teremt, kikezdheti a Fidesz sebezhetetlenségét. Mozgásba is lendült az ellengépezet. Hogy valójában miről is szól a polgármester-választás, csak akkor érthetjük meg, ha azt a kérdést feszegetjük: hova jutott Vásárhely a rendszerváltás óta? Riportunk.
