Nem mindenki örül a múzeumi negyednek

Elsietettnek és átgondolatlannak tartja a Városligetbe tervezett múzeumi negyedet az építész szakma egy része, ezért petíciót indítottak. A kezdeményezés aláírói közt van Beleznay Éva, Budapest egykori megbízott főépítésze is. A két nap alatt több mint 700 aláírást gyűjtött petíció kifogásolja, hogy:
– Csökken a zöldterület, mivel hat új múzeumot építenek (öt épületbe) a Ligetben és környékén
– Háttérbe szorul a közparki funkció.
– Elhibázott koncepció, hogy hat új múzeum kerül egy helyre, ahelyett, hogy azokat a város különböző pontjain alakítanák ki.

Az ellenzők néhány hete internetes kérdőívet is indítottak, amelynek eddig több mint ezer kitöltője volt. A kitöltők döntő többsége kritikus volt a kormány kezdeményezésével szemben. A válaszadók nem a Városligetben képzelik el a múzeumi negyedet, nem csökkentenék épületekkel a zöldterületet, és ahol lehet, a múzeumok eredeti épületeit fejlesztenék, nem pedig újakat építenének. A szükséges bővítéseket pedig a felszín alá vinnék, ahogy egyébként azt a projekt vezetője, miniszteri biztosa, a Szépművészeti múzeum igazgatója, Baán László is tervezte. Tervét az előző kulturális államtitkár, Szőcs Géza fúrta meg – adta hírül az Index.hu.

Miből gondolják, hogy ez a jó megoldás?

A szakma korábban is kritizálta a projektet, elsősorban előkészítetlensége okán. A múzeumi negyed 70 milliárd forintra becsült, és a Ligetet alapjaiban átformáló tervéről semmilyen szakmai háttérmunka nem indult. Sem a múzeumi szférával, sem építészekkel, urbanistákkal nem egyeztettek arról, hogy:
– Valóban a Liget a legjobb hely-e egy ilyen koncepciónak?
– Mennyiben segít, vagy ront a Városliget közparki funkciójában, ha további épületeket emelnek?
– Az jobb Budapestnek, ha egyetlen helyre koncentrálnak sok múzeumot, vagy érdemes ezzel fejleszteni a város több zónáját?
– Érdemes-e például a Ludwig múzeumot újra költöztetni, azt követően, hogy 2005-ben helyezték át a Művészetek Palotája vadonatúj épületébe?
– Mi lesz a sorsuk a megüresedő épületeknek? A felújítás költsége mennyivel dobja meg a költséget?
– Hogyan illeszkedik a Ligetbe elképzelt, drasztikus forgalomátalakítás terve a Főváros közeledési rendszerébe? (Kitiltanák az M3-asra vezető átmenőforgalmat, ami jó, de ehhez át kell alakítani a környék közlekedési rendszerét, erre viszont még előkészület sem történt.)
– Honnan lesz 80 milliárd forint a projektre? (Erre az a válasz, hogy majd az EU ad, de egyelőre nem létezik ilyesmire fordítható keret.)

Mivel a fentiekről eddig semmilyen felmérés, tanulmány nem született, csak a projekt vezetőjének, Baán Lászlónak a nyilatkozataira hagyatkozhatunk, amelyek szerint mindezekre a válasz az, hogy: „Minden rendben lesz.”

A megnyugtató szavak mellett azonban tudni kell, hogy a Liget átalakítása nem csak ennyiből áll. Bővülne az állatkert, mégpedig a cirkusz és a vidámpark helyén, amely nem zöldterületet jelentene, hanem elkerített részeket az állatok, és aszfaltozott járdákat az emberek részére. Épülne egy újabb cirkusz, szintén a Ligetbe. A Pecsát ugyan lebontatnák, de helyére sem park, hanem Gyermek- és Ifjúsági Tudás és Élményközpontot kerülne. Sőt, bővítenék a Közlekedési múzeumot is. Eközben a szabályozási tervekben szereplő maximális 3 százalékos beépítésnél már most több építmény van a területen.

Közben gőzerővel zajlik a munka

A kormány a múlt héten kiírta a nemzetközi tervpályázatot az öt új épületre, amelybe hat múzeum költözik majd be. A Városligetbe jön a Várból a Nemzeti Galéria, és a Művészetek Palotájából a Ludwig Múzeum. Épületet kapna a jelenleg önálló épület nélküli Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza, a most kecskeméti magángyűjteményként létező Magyar Fotográfiai Múzeum, a volt Kúria épületéből pedig a Néprajzi Múzeum is.

A park sorsára utalhat, hogy a pályázatból az derül ki, a Városligetet fogják a felhúzott új épületekhez igazítani, nem pedig fordítva, a park lehetőségeihez tervezik meg a tömböket.

A projekttel kapcsolatban tavaly a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége is megfogalmazta aggályait.

Baán Lászlónak, a projekt miniszteri biztosának közleménye

A nemzetközi építészeti tervpályázattal szemben elindított petíció állításai egytől-egyik hamisak és/vagy félrevezetőek. Természetesen a petíció által megfogalmazott, ám valótlan, nem létező rémkép, a „Városliget tönkretétele” ellen bármikor össze lehet gyűjteni százezernyi aláírást. Szeretném ismételten leszögezni, amit már oly sokszor, és amit törvény és kormányhatározatok is biztosítanak:

1. a Városliget zöldfelülete, rekonstrukcióját követően nem csökkeni, hanem nőni fog,

2. a Városliget a megújítást és fejlesztést követően is az lesz, ami volt, egy Európában egyedülálló komplexitású családi élménypark, amelynek működtetése az állam törvénybe iktatott felelőssége és elkötelezettsége okán nyilvánvalóan fenntartható,

3. egy látnivalókban annyira gazdag várost, mint Budapestet egy múzeumi negyed létrehozása nem szegényíti, hanem gazdagítja.

Magyarország és Budapest történetében közhelyszerű tény, hogy még az olyan, ma már minden vitán felül álló és mindannyiunk által szeretett építmények, mint például a Lánchíd vagy a Parlament tervezése és létrehozása is óriási ellenzést és sok éves elkeseredett vitát váltott ki. Látható és mögöttes, racionális és zsigeri ok és indok volt és lesz is mindig arra, hogy valami miért ne jöjjön létre. A tárgyszerű vitára eddig és ezután is nyitottan, a Liget Budapest projekt megvalósítása során mi arra törekszünk, hogy a város végre ismét az lehessen, ami fénykorában volt: egy tradícióira építő, világszínvonalon fejlődő, a világra nyitott európai metropolisz, ahol lakosai otthon, az idelátogatók pedig otthonosan érzik magukat.